Századok – 1906

Tárcza - Vegyes közlések - Dézsi Lajos székfoglaló értekezése a magyar széphistóriákról 864

95 8 TÁRCZA. használásával készült. Bevezetésül azon okok kapcsán, melyek Erdély és Lengyelország personális uniójára vezettek, vagy azt kívánatossá tették, ismertette az erdélyi fejedelmek törekvéseit a lengyel trónra. Az öreg Rákóczi György ezen eszmével komolyabban 1643 óta foglalkozott, midőn arra a lengyel dissidensek feje, Radzivill litván herczeg egyenesen felszólította. III. Ferdinánd ellen folytatott háborúja s az azt megelőző diplomácziai tárgyalások egyelőre háttérbe szorították ugyan terveit, de a dissidensek gon­doskodtak róla, hogy e tervek a fejedelmi udvarnál feledésbe ne menjenek. Mikor tehát háborúja szerencsésen véget ért, Radzivill segítségével azonnal hozzáfogott a pártszervezéshez Lengyelországban. Radzivill tanácsára hallgatva, kész volt támogatni IV. Ulászlónak a törökök ellen tervezett coalitióját, mert remélte, hogy így sikerűi a katholikus lengyel rendeket megnyernie. A coalitió azonban a len­gyel rendek ellenállásán megbukott. 1648 május 20-án Ulászló is elhalt. A most megindult választási küzdelemben a fejedelmi udvar s az erdélyi követek, Bethlen Ferencz és Klobusiczky András tevékeny részt vettek, s Rákóczi megválasztása nem is látszott lehetetlennek. A fejedelem azonban épen a királyválasztó gyűlés ideje alatt, okt. 11-én váratlanul elhalt; utódának, II. Rákóczi Györgynek pedig aggodalmai voltak a terv kivilietősége iránt ; félt a portától s a követeket sem látta el új utasításokkal, úgy hogy ezek épen a legválságosabb időben kénytelenek voltak tétlenül vesztegelni. A Rákóczi-párt, mely az öreg fejedelem halála hírére Rákóczi Zsigmond körűi csoportosult, felbomlott, Zsigmond neve azután a választáson elő sem fordult. János Kázmért egyhangúlag választották meg lengyel királynak. Nov. 5-én ismét az első osztálynak volt ülése, melynek alkal­mával dr. Dézsi Lajos levelező tag foglalt széket Magyar széphistó­riák a XVI. és XVII. századból cz. értekezésével. Dézsi a két század összes széphistóriáit összegyűjtötte s valamennyit irodalom­történeti bevezetéssel látta el. Mutatványúl ismertette Tinódi .Jason király széphistóriáját, mely legelső irodalmunk e nemű ter­mékei között. Kimutatta, hogy a mű forrása Guido de Columna História Trojana cz. munkája, tehát ugyanaz a munka, mely a Haller-féle Hármas istoriá-ban magyar fordításban is köz­kézen forog. Végűi még némely más, értekezése körébe tartozó müvek forrásairól is megemlékezett. Ugyancsak nov. 5-én tartotta meg az Akadémia okt. 29-ről elhalasztott összes ülését és rendkívüli nagy-gyűlését. A nagy-gyűlés az idei akadémiai nagyjutalom dolgában határozott véglegesen s a jutalommal gr. Andrássy Gyula rendes tagnak A magyar állam jenmaradásának és alkotmányos szabadságának okai cz. munkáját tüntette ki. — Az összes ülésen Berzeviczy Albert elnök tett jelen­tést az október hó 27—30. napjain lefolyt Rákóczi-ünnepélyekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom