Századok – 1906

Történeti irodalom - Bajza József: A kurucz elbeszélő költészet ismertetése. Ism. Császár Elemér 854

8-1:4 TÖRTÉNETI IRODALOM. Érdekes világot vet a Rákóczi-korra az Adalék a libertások történetéhez czímű fejezet, mely azt a szomorú és sivár helyzetet festi, melybe a bányavárosok a felkelés alatt pénzhiány miatt jutottak. A következő czikk a magyar orvosok és természetvizsgálók Beszterczebányán tartott 1842-iki vándorgyűlésének emlékére vert érmet ismerteti, míg az utolsó a franczia rézpénz lapkák készítéséről szól, melyeket a franczia kormány az alkotmányos gyűlés határozatának megfelelően Beszterczebányán rendelt meg. E rövid ismertetés is mutatja, hogy Jurkovich munkájának mindegyik fejezete számot tarthat érdeklődésünkre. Helyesen tette a szerző, hogy többfelé elszórva megjelent dolgozatait egy kötetben adta közre, mert így áttekinthetőbbek és könnyebben hozzájuthat az érdeklődő a sok új adathoz, a mit gondos utánjárással és lelkiismeretes munkával összegyűjtött. KELLER IMRE. A kurucz elbeszélő költészet ismertetése. Doktori értekezés. Irta Bajza József. Budapest, 1906. Buschmann F. kny. 8-r. 69, 2 1. Ez a kis értekezés doktori dissertatiónak készült. Meg is látszik rajta. Szorgalmas hallgatónak lelkiismeretes munkája, de semmi egyéb. Már az anyag elrendezése is egészen iskolás. A kurucz-kor epikus költeményeit a poétikában tanított műfajok szerint négy fiókba (eposok, krónikák, históriás énekek, balladák) osztja s e négy rovaton belül időrendben tárgyalja végig az ismert és nyomtatásban közölt verseket. A szempont, melyből a műköltészetnek és népköltészetnek ezen alkotásait tekinti, az aesthetika szempontja ; a felmerülő philologiai és történeti kérdések elől nem tér ugyan ki, de inkább csak érinti vagy ismerteti azokat. Ismeri az eddigi véleményeket, az e korszakkal foglalkozó irodalomtörténetírók nézeteit, s föl is használja őket, hiven idézve mindenütt a forrást. Nem jár el kritikátlanúl, nem fogad el minden állítást, de viszont néha meg annyira ragaszkodik az idegen felfogáshoz, hogy önállósága adja meg az árát. ítéletei és megállapításai rendszerint tárgyilagosak és megbízhatók, fiatalos túlzásnak vagy eredetiség-hajhászásnak nyoma sincs a dolgozatban. Azt hiszszük, elmondtunk mindent, a mit röviden a dolgozat méltánylására elmondhattunk. Hogy többet nem tudtunk fölemlíteni, az a dolgozat hibája. Az egész ugyanis csak mint egyetemi dolgozat állja meg a helyét, a tudomány nem sok hasznát látja, mert egy-két okos, találó megjegyzés van ugyan benne (a bujdosó Rákóczi kora ; Károlyi Sándor békéjének magya-