Századok – 1906

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Kuncz ispán majora Budán 685

718 CSÁK kI DEZSŐ. kert (pomerium) értendő. Ennek nevezik pl. az 1343 évi oklevelek. Odább a gazdasághoz tartozó cselédeJc, jobbágyok és béresek lakásául szolgáló házak állottak, kétségkívül fából. Már az 1333 évi oklevél is megemlíti a fa-épületeket; az 1416 évi bérlevél a nagy kőházon és kertjén kívül a cseléd-házat (domus colonicalis) sorolja fel; Szilágyi Erzsébet asszony 1480 évi egyik levele pedig azt a major-házat, a melyben az ő emberei és béresei (homines et mercenarii) laknak. Végül sűrűn emlegetik okleveleink, még pedig nem csupán formulaszerű kitételekkel, hanem külön-külön is, a majorhoz vagy pusztához mint külső gazdasághoz tartozó réteket (olykor inkább csak rétet), kaszálókat és szántóföldeket, melyek a majorház körűi (circa) s talán (legalább részben) egy tagban terülvén el, az egész gazdaság nagy terjedelmét mutatják. Északnyugat felé a mai Szép-Juhásznő és a Lipótmező táján valószínűleg a pálosok említett kolostorának telke vetett neki határt; keleten a nyéki (mai hidegkúti) országút mentén pedig a királyi birtokban levő s a budavári királyi udvartartáshoz tartozó Nyék helység, ennek földjei, azután az e helységben levő királyi curia, ennek majora, odább vadaskertje és erdői. Nyugat felé a mai Budakeszire vezető országút baloldalának képe azonban teljesen homályban van előttünk. E tájat, mely már meglehetős közel hirtelen emelkedik, valószínűleg erdők borították. Kuncz ispán majorának sokféle tartozékait legrészletesebben a sokat emlegetett első, 1333 évi oklevél sorolja fel. E szerint forrásvizek és folyóvizek is tartoztak hozzá, mely kissé túlzó kifejezések alatt a már meghatárolt vidéken ma is meglevő, bár vízben időnkint szűkölködő vízárkok és vízmosások értendők. Azután a vermeket és kőbányákat említi oklevelünk. Az utóbbiakat azonban, meglehet, valahol másutt a főváros környékén kell keresnünk. Hasonlóképen azt az újonan ültetett szöllöskertet is, mely oklevelünk szerint »egy patak és a Boldogságos Szűz egyháza mellett« terült el. Minthogy ilyen egyház, mellette patakkal, a környéken másutt nem volt : csupán arra a nyéki völgy túlsó oldalán, O-Buda fölött állott s a