Századok – 1906

Történeti irodalom - Gergely Sámuel: Teleki Mihály levelezése. I. köt. Ism. Márki Sándor 55

56 TÖRTÉNETI IRODALOM. egyetlenegy kötetben öt évről (1677—1682) 854 levélnek eredeti fogalmazását vagy másolatát találta meg. Máshonnan is több száz került elő ; a nagy kanczellárhoz intézett leveleknek száma pedig szinte megmérhetetlen. Ezt meggondolva, a család, melyet seniora, társulatunk nagyérdemű elnöke, gróf Teleki Géza képviselt, s a M. Tud. Akadémia, arra vállalkoztak, hogy fedezni fogják a tizenkét kötetre, összesen 480 nyomtatott ívre terjedő hatalmas vállalatnak minden költségét, a Történelmi Társulat pedig gondoskodik az anyag tudományos elrendezéséről és közléséről. Gergely Sámuel, a ki a szerkesztésre vállalkozott, a családnak harmincz év óta bizalmas embere s egyúttal egyik legjelesebb magyar oklevélolvasó. Diplomatikai ösmereteit a marburgi, budapesti, kolozsvári és párisi egyetemeken szerezte. Nagyobb arányú levéltári kutatásokat először Párisban tett, különösen XIV. Lajos korát nyomozván. Azontúl is főképen a XVII-ik századdal foglalkozott. 1882 óta számos értékes közlése jelent meg a Történelmi Tárban, s a M. Tud. Akadémia megbízásából Pettkó Bélával ő rendezte sajtó alá Alvinczi Péter Okmánytárának harmadik kötetét. A kolozsvári egyetem, melynek 1889 ápr. 24-ike óta magántanára, 1896 május elsején nyilv. rendkívüli tanári czímmel tisztelte meg ; s méltán, mert Európa XVI—XVII-ik századbeli történelmét másfél évtized óta, levéltári kiadatlan adatokra is támaszkodva adja elő. Az a vállalat, melynek most élére állt, nemcsak a hazai, hanem az egyetemes történelmet is igen becses adatokkal fogja gazdagítani. Eő feladata mégis Teleki Mihály személyes viszonyainak megvilágítása. A ki valaha látta a nagy kanczellár kuszált, sajátságos és rövidítéseiben valósággal stenogrammszerű írásait, s tudja, mennyiféle titkos írást használt, eleve is elismeréssel adózhatik Gergely Sámuelnek, ki a közlés és megfejtés fáradságos munkájára vállalkozott. Nemcsak tizenkét kötetre való, hanem annál sokkal több anyagot gyűjtött össze, s azt már most időrendbe állíthatta, úgy hogy a tizenkét kötet valószínűleg megszakítás nélkül tárja majd elénk az események egymásutánját. De a szerkesztőnek már az első kötetnél arra az áldozatra kellett magát elszánnia, hogy a sajtó alá rendezett levelekből sokat mellőzzön, mert az anyag egyébként talán húsz kötetben sem férne el. Hiszen 1656 junius 20-tól 1660 deczember 26-ig, tehát ötödfél esztendőről máris 506 levelet közöl, holott még nem kezdődött el Apafi kora, melyben Telekinek oly fontos szerepe jutott. Kétségkívül ez az embarras de richesses okozta, hogy a conventionális jókívánságokat a szer-