Századok – 1906

Értekezések - SZABÓ DEZSŐ: Két Árpád-kori oklevél 620

622 SZABÓ DEZSŐ. figyelembe veszszük, akkor világos lehet előttünk, hogy itt nincs ellenmondás, mert így számítva, a diploma Endre uralkodásának huszonkilenczedïk esztendejében, 1232 nov. 30-ika és decz. 31-ike között kelhetett.*) Az adományt a királynak Hotszlov nevű híve kapja. Ezt a felső-ozori és kohanóczi Ottlik család tartja ősének. Közvetetten összeköttetést és annak folytonosságát adatok hiányában kimutatui nem lehet, de a XVII-ik század végéről szóló családi feljegyzések mint positivumot állítják a rokonságot. így Ottlik György 1695-ben ezt írja: »első apánknak Lászlónak, kinek írásképen Hodszló a neve« s ugyanő mondja családjáról, hogy »sumsit originem ex Germania, família comitum Otting. Primus erat Hodslo seu Ladislaus, qui regis Hungáriáé, Andreae secundi erat dux bellicus.« **) Az oklevél hártyája kitűnő állapotban maradt ránk. Hossza 25, szélessége 11 cm. II. Endrének kettős pecsétje függ róla, melynek vésete nem tér el a király többi viaszpecsétjeinek ábrázolásától. Egyik oldalán az uralkodó typikus képe, trónon ülve, jobb kezében a kormánypálczával. baljában az ország almájával ; másik oldalán a király czímere : tíz vágás, minden másodikban jobbra lépő oroszlánok, melyeknek száma 2 + 3 + 3 + 2 + 1 = 11.' Az oklevelet már Fejér György kiadta ugyan,1

) de nem híven, s mi több, hibás évszám (1234) alatt. Indokoltnak tartjuk tehát, hogy reá vonatkozó oklevéltani fejtegetéseink alkalmából alább az egészet tíjra és pontosan közöljük. Egészen más IY. Béla királynak egy eddig még kiadatlan diplomája. E diploma 1269-ben kelt, de három korábbi oklevél van benne átírva. Szólnak ez oklevelek Herrandus javára, ki akkor magister agasonum et comes Musuniensis volt. Ez a Herrandus a Héderváriak nemzetségéből való,2) igen kedves embere a királynak, mit az adományozás mellett az a nagy szóhalmaz bizonyít, a hogy az uralkodó királyi kegyelmének nyilvánulását megokolja. Felemlíti »obsequia et servitia devota, ficlei constantiam, sinceritatem notam et prudentiam approbatam Herrandi .... dilecti et fidelis nostri.« A király *) Kelhetett előbb is, mert nem áll az, a mit legutóbb még Mátyás Flórián is vitatott, hogy Imre király nov. 30-án (1204) halt meg. III. Incze pápának már okt. 27-én tudomása volt Imre haláláról ; tehát legalább egy-két héttel korábban kellett meghalnia. "V. ö. Mátyás Flórián értekezésének bírálatát. Századok, 1900. 740. 1. Szerk. **) Az idézett iratok az Ottlik család birtokában vannak. E Coll. Dipl. Nie. Jankovich. Cod. Dipl. III. 2. 402. 1. s) Hogy az oklevél a Héderváriakra vonatkozik, arra b. e. báró Radvánszky Béla volt szives figyelmeztetni.