Századok – 1906
Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: A történettudomány objektivitásának kritikája 585
608 SZENTPÉTERY IMIÍE. sából fakadó elemekkel van itt dolgunk, melyek átragadnak az olvasóra is és bizonyos lelki emotiót idéznek elő benne. Ez a hangulatkeltés azonban legnagyobb részében elemezhetetlen és szabályokba épúgy nem foglalható, mint például az, hogy a historikus mily anyagot válaszszon kutatása tárgyául.1 ) A subjektivitás nyilatkozásának ez a módja, mint említettük, már átmenetet alkot a másik csoporthoz, a kifejezett véleménynyilvánításhoz. Az absolute objektív történetírónak semniikép sem volna szabad az események és a szereplő személyek fölött helyeslő vagy rosszaié véleményt nyilvánítania. De a mint nincs absolut objektiv történettudomány, ágy nincs történetíró sem, ki ítéletének kifejezésétől teljesen tartózkodni tudna, és a ki — mint Ranke óhajtotta — egyéniségét teljesen kiolthatná. Nem kell azért valakinek világbíróúl felcsapnia ; elég egy-egy odavetett megjegyzés, egy közömbösnek látszó jelző, hogy az író Ítéletét a szóban forgó eseményről vagy személyről megismerjük. Már a legprimitívebb aestlietikai érdeklődés, melyből némelyek az emberiségnek a történeti események iránt való érzékét magyarázzák, maga is sokszor ráviszi az embert, hogy az eseményekről Ítéletet mondjon. De hogyan is lehetne követelni, hogy a nagy szenvedélyektől indított történeti események érzéketlenül hagyják szemlélőjüket? A követelményeket e tekintetben mindenesetre sokkal könnyebb fölállítani, mint megtartani. Azon szempontok közül, melyeket az író véleményének nyilvánításában alkalmazni szokott, a legáltalánosabb az aesthetikai szempont. Ennek elemzése a történettudomány és művészet határának nagy kérdéséhez vezet, s itt arra természetesen nem terjeszkedhetünk ki. Legyen elég röviden csak annyit megjegyeznünk, hogy a történetíró aesthetikai törekvése főképen az eseményeknek plastikus ábrázolásában nyilvánul, s hogy ezen a réven a történeti előadásba bizonyos rhetorikus elem vegyül. Míg ez a szemléletes, plastikus ábrázolásra törekvés a tények valóságát szem előtt tartja, ') Id. m. 739. 1.
