Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - II. bef. közl. 489

I barcsay ákos fejedelemsége. 525 menetelésben kimerült, lovát, szekereit hagyja ; Rákóczy pedig, bár a magyar rendek intették a fejedelemség letételére, mely esetben a porta megújítaná az athnamét és elengedné a summát, különben meg Lipót is ellene támad a két vármegye birtokáért, hadait egyre szaporította, Kolozsvár és Deés vidékét megszállotta s könnyű csapatai száguldoztak mindenfelé, hogy megakadályozzák a rendek Barcsayhoz jutását. Mikes Mihály 800 lovassal a székelyek fedezésére sietett, kiket több előkelő már Barcsay mellé igyekezett hódítani.1) A budai vezér serege így erdélyi hadakkal nem erősödhetvén, Kolozsvárnál már nem mert új harczot koczkáztatni. De ép sikertelen visszavonulása bizonyította volna az ország hűtlenségét. Barcsay tehát végső felhívásában decz. 14-re Meggyesre szólítja a rendeket. Midőn ennek sem lett eredménye, Szejdi Ahmet türelmét vesztve kijelentette Barcsaynak, hogy »ha itt nem kell, viszi Temesvárra, tavaszszal ismét behozza, de meglásd, mint jár az ország!« Hasonlóval fenyegetőzött a nagyvezér is. Barcsay jól tudta, mit jelent egy újabb tavaszi török-tatár betörés. Végső reménye a szászokban volt. Bábírta a vezért, hogy török őrséggel Szebenbe vonulhasson. Visszavonulás közben a török hitegetésére országgyűlés-félét tart Balázsfalván (decz. 16.) s ezen, bár reá Mikes lovasai miatt a közeli falvak követei sem juthattak el, térítvényt állítanak ki egyrészt a szebenieknek, hogy a török őrségtől bántódásuk nem lesz; másrészt külön-külön a hét vármegye, a szászság és Szeben városa nevében a vezérnek, hogy a portai hűségben kitartanak. A térítvények aláírói között már ott vannak Ugrón András, Petky István és Zólyomi Miklós is. Barcsay decz. 18-án vonúl be Szebenbe, Rákóczy pedig ugyan e napon egyetemes fölkelést hirdet.2) Szeben mellett Brassó és Déva ellenállása jelentéktelen. Rákóczy Szeben alatt Sellenberken alkudozással kezdte táborozását. Barcsayék azonban csak arra kérik, hogy Szeben ostromával a helyzetet ne súlyosbítsa. Bizalmat keltett bennük a nagyvezér levele, ki ötezernyi oláh-tatár hadat és Szejdi Alimét segélyét igérte Barcsaynak, bár nem hagyhatta gúnyos megjegyzés nélkül, hogy fejedelem létére a népes Erdélyből nem bír hadat előteremteni.3) Magának Barcsaynak viselke») Erd. orszgy. eml. XII. 578. A két B. Gy. csal. lev. 580. 2) Erd. orszgy. eml. XII. 425. 424. 426. Krauss id. m. II. 34. Bethlen id. m. II. 108. Bethlen Miklós sz. a bevonalt őrség 1000 janicsárból, 500 török lovasból és 2—300 magyarból állott. (Önéletírása, I. 265.) 3) Erd. orszgy. eml. XII. 427. Török-m. Államokmt. III. 460. Keresztúry, 70. Horváth Kozma, 72.