Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - II. bef. közl. 489

512 erdélyi alajos. vényes fejedelemségébe nyúlik vissza, kimondva, hogy a viski országgyűlés határozatai a résztvevő rendek hiányos létszáma miatt (a székely nemzet képviselete nélkül) érvénytelenek. Enyhébben Ítélnek Rákóczy eddigi hívei fölött. Nyolcz napi terminust adnak nekik (XVI.) a hazatérésre; Kövér Gábort (XX.) Barcsay közbenjárására visszafogadják, de a többi ellen a marosvásárhelyi törvények szerint járnak el, még ha csupán a számkivetett vajdákat szolgálják is, mely esetben a paraszt orrcsonkítást szenved. (XVIII. XX.) A többi czikkelyek közt legfontosabbak a végekre vonatkozó intézkedések : Várad hazaáruló kifosztóin (XXII.) a partiumi director vegye meg az ország pénzét, borát és búzáját ; négy vármegye (XVI.) szállítson fát, a fejedelem vettessen téglát Várad építéséhez ; Haller hazaszeretete, hűsége és tehetsége elég biztosíték, hogy Várad (XII.) felépüljön romjaiból és soha idegen kézre ne kerüljön; Belényes bepalánkozását (XXIX.) a vidéki falvakra, Sáka véghely fölépítését (XXIV.) a belényesi járásbeliekre rótták, Sidóvár urának Jósika Gábornak pedig az őrség fentartása fejében a fejedelem adjon 2000 db kősót. (XXVII.) Annál kevesebbet áldoznak a katonaságra. A mezei katonáknak az eddigi keresztesi és kenyérmezei füvelőknél többet most sem adhatnak ; fizetésükre új adót nem vállalnak, hanem a fejedelem szabja számukat az ország jövedelme szerint; fizetésükből éljenek, mert a szabad városok csak téli szállást adnak. (XV.) A fejedelem a fiskus védelmére 200 jobbágy megnemesítésével a puskás rendet szervezi. (XVII.) Szigorú törvényt hoznak, a háborús időkben elszaporodott latrok üldözésére. (IV.) Érdekes az új török véghelyekből kiszorultak letelepítése : a lugosiak és karánsebesiek csak a fejedelem könyörületéből kapják meg Tordát, mert bár a szigetiek hősies védelmére tettek esküt, mégis gyáván megfutottak, azután pedig megtagadták a homagiumot Barcsay iránt. (X.) A jeneieket Bihar városába telepítik s a vármegyei hatóság alá rendelik; ha mégis a hajdúk közé állanak, elvesztik összes kiváltságaikat. (V.) A böszörményi nemeseknek Rákóczy csak úgy engedte meg a letelepülést, ha a liajduk közé állanak, sőt a félegyháziakat akasztófával kényszerítette reá. A rendek most őket is a Bihar-vármegyei hatóság alá rendelik. (IX.) Legmaradandóbb értékű az a törvény, mely Erdély első egységes hivatalos pecsétjét állapította meg. A négy nagyobb rend számára négy pecsétet metszettek. A vármegyékét a praesidens v. itélőmester, a székelyekét az udvarhelyszéki főkapitány, a szászokét a szebeni polgármester, a Partiumét pedig