Századok – 1906

Történeti irodalom - Melich János: Szláv jövevény-szavaink. I. köt. Ism. Karácsonyi János 451

457 TÖRTÉNETI IRODALOM. legendát; tehát annyival nyugodtabban használhatta volna a régibb átiratokban fenmaradt oklevelek adatait. Arról nem tehet Melich, hogy névjegyzékének egyik legbővebb forrásáról, a bakonybéli összeírásról mindjárt műve megjelenésekor kimutatta Erdélyi László, hogy az nem 1086-ban, hanem első része 1180 táján, második része 1200 táján, harmadik része 1230, negyedik része pedig csak 1270 táján készült. De az már nem helyes, hogy az 1200 táján írt résznek egyetlen szavából — mondhatni, egyetlen betűjéből — oly merész következtetést von. Mivel ezen 1200 táján írt toldalék Pozman-1 ír, mindjárt kimondja, hogy a Pozman alak nem szláv szó, s eredetét alighanem a németben kell keresni (124. 1.), holott ezen egy kivétel, esetleg tollhiba, épen nem állhat meg többi eredeti okleveleink Póznán-jaival szemben. De nagyon hosszura nyúlna, ha ezen névjegyzékre vonatkozó minden észrevételemet, kiegészítésemet itt felsorolnám. Azt hiszem, nem is lennék igazságos, ha Meliehet a hiányokért vagy hibákért megrónám, mert hiszen töretlen úton járt s előbb egy valódi kritikus történetbúvárnak kellene megállapítania a tatárjárás előtt élt magyar személy- és helyneveket, hogy azután a nyelvész Ítéletet mondhasson róluk. Műve legnagyobb részét (211—429. 11.) a keresztyén műszavak, terminus technicusok megfejtésének szenteli Melich. Ez az ő kedves foglalkozása, s igazán nagy szorgalommal, a nyelvi és nyelvtörténeti ismeretek nagy bőségével mutatja ki egyegy műszó keletkezését, megalakulását és átvételét. Megvizsgál a keresztyén vallással kapcsolatos minden egyes kifejezést, összeveti azt a többi nyelvek hasonló műszavaival, különösen pedig összehasonlítja a római katholikus és görög-keleti szlávok bibliafordításaiban, imádságos könyveiben előforduló műszavakat, hogy így azután azt a szláv nyelvet, melyből a magyar egyenesen kölcsönzött, pontosan megjelölhesse. Ismerteti az esztendő beosztásait, a hétnek és napjainak elnevezéseit. Érdekesen tárúl ekként szemeink elé Melich fejtegetéseiből, hogyan vált ketté gyakran a legszükségesebb, mindennapi műszavak használatában a római katholikus és a görög-keleti szlávság, s kézzelfoghatólag kitűnik, hogy a magyar kölcsönszó honnan eredett. Mutatja ezt a Melich fejtegetéseiből összeállított következő táblázat : Gör. kel. szláv műszó : Hóm. kath. szlovén műszó: Magyar műszó: milosztyni igumen almoznja opat alamizsna apát