Századok – 1906
Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - I. közl. 412
4 36 erdélyi alajos. Barcsay megerősítése végett a rendek mindenekelőtt articulusokba iktatják a fejérvári határozatokat, a conditiókat. Barcsay nem szabad választással lett fejedelmükké, mégis hálát adnak Istennek, hogy a hatalmas nemzet keresztyén vérüket és nem pasát rendelt igazgatásukra. Barcsay pedig nem nézvén, mi módon lett fejedelemmé, keresztyénséghől és hazaszeretetből mindazon conditiókra fölesküdött, melyeket »jövendőbeli hasznukra« hoztak. A conditio Erdély belső és külső békéjének biztosítása. Báthory Zsigmond veszélyes uralma után Báthory Gábor tette le rá először az esküt. Nyolcz pontja volt: 1. a négy recepta religio szabad gyakorlása; 2. a szabadon választott fejedelem méltóságát le nem teheti; a 3. és 4. a csak imént Erdélyhez csatolt hajdúság esetleges dédelgetése ellen protestál; az 5. kiköti, hogy a fejedelem a két császárral és a két vajdával frigyet tartson; a 7—8. hogy az előbbi fejedelem donatióit, privilégiumait, kinevezett tisztjeit és a három nemzet szabadságát megtartsa. — A többé nem félelmetes hajdúkra vonatkozó két pont kivételével a többi hat pont a későbbi conditiók magva. Az új pontok részben időszerűek egy-egy trónkövetelő ellen, részben új korlátokat emelnek a fejedelmi hatalom megszorítására. Már Bethlen Gábornál conditióba kerül, hogy a fejedelem a tizenhét tanácsos nélkül semmit sem tehet, kik viszont proscriptió és notoriusság terhe alatt felelősek az országnak; biztosítják a fiskális javak és végek megmaradását, visszafoglalását ; szólnak a vármegyei főispánok, főkapitányok, főkirálybírák és a szász királybírák választása módjáról ; kimondják, hogy a fejedelem a terminusokon nem ülhet a bírói asztalnál; kikötik az összes nemesek, székelyek és szászok, kerített és mezővárosok II. Andrástól nyert szabadságát s végűi ugyanekkor veszik a conditiók közé az uniót is. II. Rákóczy Györgynek már 14, Rhédeynek 20, Barcsaynak 21 pontú conditiója van; meglátszik a törekvés, hogy minél inkább kell tartaniok az új fejedelem uralmától, annál több alkotmányos joggal igyekeznek védekezni, s oly jogadás, a milyennel Rákóczy György bírói jogait bővítik, hogy t. i. csak a fiskális javak tárgyalásán nem lehet jelen, csupán oly fejedelemnél lehetséges, ki az uralmat inkább örökösödéssel nyeri el s kinek háta megett még élő fejedelmi atya van. Utódát Rhédeyt már visszaszorítják I. Rákóczy György legfőbb bírói jogkörére, sőt csökkentik azt, mert ezentúl appellatiók esetén a tanácsosok szava a döntő. A török beavatkozás növekedtével első sorban ez ellen védekeznek, kimondva, hogy a megérkezett atlmamét azonnal az