Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - I. közl. 412

4 36 erdélyi alajos. hez mégis csak emberét küldte, a ki által a vezér Rákóczyt újra hívatja s igéri közbenjárását a császárnál. De ép e közbenjárás nem tetszett Rákóczynak ; kitűnt, hogy a vezérnek még nincs hatalma a kegyelemadásra s így hitegetésével csak időt akar nyerni a nagyvezér előnyomulásáig. Megindult tehát hadiszállásáról, Tasnádról, Jenő védelmére.1) Barcsay e közben Dévára érkezik. Ide hívja Lutsch János szebeni királybírót a követség átvételére s addig is sietve kér biztos adatokat a tatár mozdulatairól, hogy velük a fejérvári táborgyűlés előtt beszámolhasson. Egyébként el van tökélve, hogy ha minden jóakarata ellenére most is magára hagyják, visszavonul.2) És lelkes vállalata csakugyan megtört a rendek közönyösségén. A fejérvári mezőn gyűlésezők fegyvertelen parasztok voltak. Feloszlatta tehát táborukat, mert »mészárszékre« liurczolás volna így harczba vinni őket. Fölfegyverezni pedig ily tömeget nem volt módjában, hiszen annyija sincs, hogy 20—30 kémet tarthatna biztos hírek szerzésére. Kevés lengyel katonáját Rákóczyhoz küldte, egyrészt mert rendes fizetésükre nem volt elég pénze, másrészt hogy általa lengyel szövetség hírével ámítsa s ezzel némi engedékenységre bírja a nagyvezért. Rákóczy mégis ekkor (aug. 28.) már egyenesen megvádolja, hogy a fejedelemségre vágyik, mert Bánffy György, kire Rákóczy már régebben mint Barcsay ellenfejedelemjelöltjére gondol — ügy látszik — irigy szemmel nézte Barcsay szereplésének emelkedését ; hogy tehát Rákóczy bizalmát magának biztosítsa, megküldte neki Barcsay egy őt »átkozó« levelének »másolatát.« Rákóczy szemrehányásaira válaszolva, Barcsay »ráfogás«-nak minősíti az egész vádaskodást; ő a praetextualis fejedelemséget csak »a vulgusra nézve« ajánlotta s a maga részéről a fejedelemségre vivő kedvező alkalmakat kerüli, mert, bár ezek mással szemben csakugyan »kisértetben« hoznák, a fejedelemre mindenkor hálásan gondol, mivel házában nevelkedett; a rendek is inkább hűségeért haragszanak reá. A tatárnak — írja tovább Barcsay — semmi sem állja útját ; a hidak védelmében csak oly nagy a hanyagság, a milyen volt a bodzái szorosban. A törökkel szemben még mindig legjobb módnak ajánlja, ha ketten a vezér táborába mennek.3) De ugyanekkor Rákóczyt biztatóan értesíti Lippay, hogy általános a szánalom Erdély kirablása miatt. Wesselényi nádor ') A két R. Gy. csal. lev. 555—556. a) Erd. orszgy. eml. XI. 425. ') Erd. orszgy. eml. XI. 420.