Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - I. közl. 412

ERDÉLYI A. BARCSAY ÁKOS FEJEDELEMSÉGE. 415 mely végeredményében a török kiűzésére vezetett; s végűi Rákóczynak, mert félrevonulva gazdag kincseivel végre mégis legalább fia, Ferencz számára visszaszerezhette volna Erdély trónját. Am a porta Barcsayt kétszínű politikája miatt ámítónak hitte, ki hűségét csak az óriási hadisarcz és adó előteremtésével bizonyíthatja be, Rákóczy pedig hálátlan szolgának tekintette, ki csak a fejedelemség megszerzése végett keresi a porta kegyét; s velük szemben Barcsay még saját hazafias pártját sem elégíthette ki, mert ez meg türelmetlen volt Rákóczy iránt. Barcsay e hivatásszerű politikai küzdelmét gazdag élettapasztalat, hosszú politikai iskola előzte meg, mely a tehetséges embert alacsony sorsból szinte Erdély első emberévé emelte. Nagybarcsai Barcsay Ákos szegény köznemes családból származott »oláh« ősöktől,1

) de a fejedelmi udvari iskolába kerülve, hamar feltűnt jeles tehetségével, bizalmat keltő külsejével és modorával. »Termete középszerű, de jó alkotású, szeme kék, orra nagy, arczszíne élénk, arczkifejezése szelíd és megnyerő«2

) — úgy hogy I. Rákóczy György korán fontos diplomácziai küldetésekre használja fel s már egy 1633-iki követségi utasításában sűrűn hivatkozik Barcsay bécsi követségének fontos eredményeire. Ekkor ismerkedik meg Barcsay Pázmánynyal, kitől nagyérdekű üzenetet hoz urának.3) Sűrű követségben járt az oláh vajdáknál, s különösen a ravasz moldvai Lupullal szemben bizonyult pótolhatatlan diplomácziai tehetségnek. Levelezésein kívül 1636-tól úgyszólván évenkint megjelenik udvarában, és Barcsay éleslátása nem egyszer hiúsította meg Lupul messzelátó terveinek keresztülvitelét, úgy hogy az öreg Rákóczy György fiához írt levelében dicsérőleg emlékezik meg Barcsay éberségéről.4) Ugyancsak kényes ügyekben többször járt Barcsay a portán is. Fiatal létére, mint a fejedelem belső embere, már ') Erd. orszgy. eml. XI. 309. 2) Bethlen : Tört. endékrajzok, 32. 3) Erd. orszgy. eml. X. 513. 514., XI. 437. E követségre vonatkozó két adat maga elég arra, hogy Barcsay születési évét az általánosan elfogadott 1619 év előtti időre tegyük. 14 éves gyermek ily fontos küldetést nem teljesíthetett. Ezt tekintve, születési évét bátran tehetnők a bécsi és zsitvatoroki béke korába, bár viszont I. Eákóczy György még egy 1644-iki levelében is a gyalogkapitányságra részben ifjúsága miatt tartja alkalmatlannak. (A két R. Gy. csal. lev. 172.) 4) Kemény önéletírása, 272. 294. 422. — A két Rákóczi Gy. családi lev. 19. 119. 120. 122. 123. 137. — Török-m. Államokmt. III. 17. 21. 26. 34. 195. 253. 260. — Erd. orszgy. eml. XI. 80. Levelek és okiratok, 774. Haller, 53.