Századok – 1906

Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - I. közl. 412

BARCSAY ÁKOS FEJEDELEMSÉGE. -— ELSŐ KÖZLEMÉNY. I. AZ ATHNAME MEGSÉRTÉSE. II. RÁKÓCZY GYÖRGY BŰNHŐDÉSE LENGYELFÖLDÖN ÉS ERDÉLYBEN. BARCSAY ÁKOS DIPLOMÁCZIAI HIYATOTTSÁGA. RÁKÓCZYT MEGGYŐZI AZ ÖNKÉNYTES LEMONDÁS SZÜKSÉGÉRŐL. RHÉDEY FERENCZ FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSA. BARCSAY BÉKÉLTETŐ POLITIKÁJA. RÁKÓCZY FEJEDELEMSÉGE MÁSODSZOR. TATÁRPUSZTÍTÁS. BARCSAY KÉRLELŐ KÖVETSÉGE A NAGYVEZÉR JENEI TÁBORÁBA ÉS FEJEDELEMMÉ TÉTELE. Az 1657 évi okt. 25-re összehívott gyulafej érvári részgyűlést két nappal utóbb Barcsay Ákos elnök nyitotta meg. Erdély országháza soha sem volt oly lehangolt, mint ekkor. II. Rákóczy György a szokásos fejedelmi propositiók helyett török követség érkezését tudatta a rendekkel, mely egyenesen Erdély három nemzetével kíván értekezni ; hűségesküjökre inti tehát őket.1

) A török követség viselkedése mutatta, hogy a porta komolyan veszi fenyegetéseit s a RákóczyakróJ többé tudni sem akar. Erdély rendei két hatalommal kerültek szembe : a távoli, de aránytalanul hatalmasabb portával, melyhez Erdély viszonyát Fráter György kora óta az athnamék szabályozták, és a kisebb, de közelebbi hatalommal, saját fejedelmükkel, ki most is dynastikus önzésből harminczezer fölkelő hozzátartozóit borította gyászba s hozzá megnyirbálta szabadságukat, kitől tehát zsarnoksága miatt szívesen szabadultak volna, de kíméletlen ereje miatt rettegtek tőle. Szolimán szultán athnaméjának, mely azóta az erdélyi választott fejedelmek megerősítésének mintegy symboluma, lényeges pontjai voltak: a meghatározott adó pontos fizetése és a szultán pártfogása. Egyéb pontjai koronként változtak.2

) II. Rákóczy György még atyja életében, 1642 május 27-én ') Erdélyi országgyűlési emlékek, XI. 292—311. s) Eredetije a Szerail levéltárában. Fenyegetés idején mindig erre hivatkoztak. Szilágyi: Eajzolatok és tanulmányok Erdély államéletéből, II. 143.