Századok – 1906

Értekezések - BAUMGARTEN FERENCZ: A saint-gillesi apátság összeköttetései Magyarországgal 389

A SAINT-GILLESI APÁTSÁG ÖSSZEKÖTTETÉSEI MAGYARORSZÁGGAL. 399 szövegében. Látjuk ezt a Szent László korabeli Dávid duxféle oklevélnél,1

) a Kálmán-féle veszprémvölgyi renovatiónál2

) és II. Béla bakonybéli itéletlevelénél.3

) A somogyvári oklevélre hasonló módon kerülhetett a királyi pecsét. Ilyenkor ez nem a jogügylet kezdeményezésével és jóváhagyásával történt királyi akaratnyilvánítás symboluma, hanem az oklevélnek hitelességet és bizonyító erőt kölcsönző jel.4

) Az oklevél keltezéséről csak annyit, hogy a benne foglalt indictio-jelzés, valószínűleg a másoló hibájából, téves. Hogy nem az indictio-jelzésnek megfelelő 1085 évet kell az alapítás dátumául elfogadni, mint Pfluglc-Harttung5) tette, hanem az aera Christiana szerint jelzett 1091 évet, bizonyítja II. Orbán pápa bullája, ki ebben az évben erősítette meg László alapítását.6) E bullából az is kitűnik, hogy oklevelünk nov. 7-ike előtt kelt, mert e napon a pápa már megerősíti az alapítást. A mit a somogyvári oklevél keletkezéséről kimutathattunk. az megegyezik azzal, a mit Fejérpataky e korszak oklevél-praxisából megállapított. Bebizonyította, hogy László és Kálmán királyok idejében az oklevelek szövegezője rendszerint az az egyház, melynek érdekében keltek, a királyi kanczellária működése pedig csak a pecsételésre szorítkozott.7

) A király az ő kezdeményezésére és jóváhagyására történt jogügylet irásbafoglalásához nem járúl hozzá; közreműködése az előzetes jóváhagyáson kívül csak a megpecsételés elrendelésében nyilvánul.8

) Ez magyarázza meg, hogy esetről-esetre változó oklevélformával találkozunk. Valamint a pannonhalmi conscriptiót, a Dávid dux-féle oklevelet, a veszprémvölgyi, zobori és a Kálmán-korabeli dalmát okleveleket,9

) úgy a somogyvári alapítólevelet is az érdekelt fél iratta meg. ') Fejérpataky : Kálmán király oklevelei, 12. 1. s) Fejérpataky id. m. 26. 1. A királyi kanczellária, 20. 1. 3) Fejérpataky : II. István király oklevelei, 4 és köv. 11. 4) A pecsétnek e kétféle funetiójáról. mint az akaratnyilvánítás symbolumáról és a hitelesség jeléről, Redlich is szól : Geschäftsurkunde und Beweisurkunde. Mittheilungen d. Instituts f. oest. Geschichtsforschung, VI. Ergänzungsbd. 15. 1. 5) Id. m. 55. 1. 6) Pflugk-Harttung id. h. Goiffon id. m. 27. 1. ') Fejérpataky : Kálmán király oklevelei, 11. 13. 11. II. István király oklevelei, 9. 1. 8) Fejérpataky : Kálmán király oklevelei, 47. 48. 11. és II. István király oklevelei, 15 1. o) Fejérpataky : Kálmán király oklevelei, 1 1. 47—48. 64. 82—86.11.