Századok – 1906
Értekezések - BAUMGARTEN FERENCZ: A saint-gillesi apátság összeköttetései Magyarországgal 389
396 BAUMGARTEN I'ERENCZ. kozza az apátságot, ő teszi a donatiót, ő a dator praecepti vei doni. Az ajándék elfogadása, az acceptatio, Teuzo pápai legátus és kísérete által történik ; ők a receptores istius doni. A király részéről mint tanuk a királyi család tagjai, a megyés püspök, a nádorispán, a veszprémi ispán, a királyi kápolna (capella) tagjai, a király kardhordója és poroszlója szerepelnek. Minthogy kétoldalú jogügyletről van szó, természetesen csak ennek kötelező formában történt megkötése után lehetett az oklevelet megírni. Az actio-tói szükségszerűen el kellett választani a conscripiio tényét. A kettő között — mint láttuk — nagyobb időköznek kellett eltelnie. Oklevelünk teljesen elüt a donationalis, sőt egyáltalában a rendes oklevelek formájától. Rendelkező rész (dispositio) egyáltalában nincs az oklevélben, hiányzik az alapító akaratnyilvánítása, a mit alapítólevélben feltétlenül elvárhatnánk. De más sem szólal meg subjective. Az oklevél szigorúan objectiv formában, az anyaszentegyház nevében konstatálja az alapítás megtörténtét. Az oklevél-forum sincs semmiképen megjelölve. Hiányoznak a szokásos oklevélformát jellemző, a külső hitelességre és az oklevél bizonyító jogerejére utaló részek : a corróboratio és sigillatio formulái. Mégis kétségtelen, hogy oklevelünk jogügyletről akar jogérvényes tanúságot tenni. Mutatja ezt az a gond, melyet a jogügylet szabályos lefolyásának bizonyítására fordít. Egyébiránt is láttuk már, hogy bizonyító erővel bíró oklevéllel van dolgunk, máskülönben nem írta volna át a pápa. Ha szokatlan is a forma, még sem tagadhatjuk, hogy oklevéllel van dolgunk. Ámbár oklevelünk notitia-szerü szövegezése nagyon elüt a rendes királyi oklevelek formájától, e körülmény még nem jogosít fel arra, hogy megtagadjuk tőle a királyi oklevél jellegét, mint Czinár és Fiissy2 ) tették. Hiszen a korabeli oklevelek — gondoljunk csak a Dávid dux-félére,3 ) a pannonhalmi conscriptióra4 ) s az 1111 és 1113 évi zobori oklevelekre 5) — mind ilyen formát mutatnak. Mindamellett kimutathatjuk, hogy mégsem a király adta ki az oklevelet. László ugyan mint dator praecepti szerepel benne, de ez — mint szövegünkből kiviláglik — nem az oklevélre, hanem az ajándékozás tényére vonatkozik. Bizonyítja ezt az is, hogy oklevelünk az acceptatio formulájában *) Monasteriologia, I. 224. 1. 2) Id. m. 55. 1. 3) Fejér id. m. I. 487. I. ') Erdélyi László id. m. 590. 1. 6) Fejérpataky : Kálmán király oklevelei, 33—35. 42—44. 11.
