Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - IV. befejező közl. 313

322 R. KISS ISTVÁN. Hogy a fejedelem tévedésben van már a követség czéljára nézve is, azt felesleges bizonyítgatnunk. Eddigi fejtegetéseinkből bizonyos, bogy a Lázár-féle követség czélját is az ünnepélyes követségnek tulajdonítja; holott annak czélja már akkor nem lehetett más, csak mit másodsorban említ : »kérni, hogy mentííl előbb mennék Erdélybe az ország kormányát átveendő.« Egy kis feledékenység, egy kis dátumbeli tévedés, egy kis tendentia elég ahoz, hogy összes adatait bizalmatlansággal fogadjuk, és a hol ellenkező adatunk nincs is, a későbbi fejleményekkel és philosophiával ellenőrizzük. Mihelyt tudjuk, hogy Rákóczi már julius-havában, tehát két hónappal a Mikes-féle követség udvarába érkezése előtt, elhatározta a fejedelemség elfogadását, és ez elhatározást Lázár Ferencz által tudtára is adta az erdélyieknek, a követek bármily éles szeműek valának is, ellenkező szándékát nem vehették észre. Furcsa színben is tüntetné fel a követeket, ha őket ezen észrevétel alkalomszerűleg indította volna arra, hogy a fejedelmet megismertessék Erdély állapotaival, Pekri veszélyes terveivel ; holott kedvezőtlen állapotok a legkedvezőbb okok lehettek czéljuk elérésére. Kötelességük is lett volna, hogy Rákóczit őszintén informálják, és ha ezt elmulasztották, vagy ha a sok kellemetlen dolog elmondására alkalmat vártak, alkalmul nem az a nagyon kétes, alap nélküli észrevétel szolgálhatott, hanem az a váratlan, elszomorító tapasztalat, hogy a conditiók bemutatása alkalmával »azoknak helytelensége« sértőleg hatott a fejedelemre. A ki tudja, hogy Rákóczinak mily magasztos fogalmai voltak a fejedelem hivatásáról, méltóságáról, a ki tudja, hogy ezek nélkül a fejedelemséget tartalom nélküli váznak tekintette és el sem fogadta volna, elképzelheti, hogy megütközését mily erélyesen adhatta a követek tudtára. Képzeletünknek igaz irányt marosvásárhelyi beiktatása adhat, a mikor el vala határozva, hogy visszafordul és a beiktatásról lemond inkább, mintsem hogy Apafi hitlevelét elfogadja, »melynek több pontja ellenkezik a fejedelmi méltósággal.« *) Csak így juthattak a követek ama szomorú észrevételhez, hogy Rákóczi vonakodik a fejedelemség elfogadásától. Ez szolgáltathatott okot kérésük megújítására, itt volt a kedvező alkalom — ha eddig elmulasztották volna — az ország szomorú állapotainak feltárására. Különösen mikor az egyik kifogásolt conditio sugalmazója, a zavarok kútfeje gróf Pekri Lőrincz volt. 0 tudván, hogy a hadi operatiók miatt Magyarországhoz kötött Rákóczi helyettesre, plenipotentiariusra szorúl, 1) Emlékiratai, 206. 1.