Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - I. közl. 1

II. RÁKÓCZI FERENCZ ERDÉLYI FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSA. 19 fennállott,1

) a gyakori érintkezés következtében pedig a két férfiú meg is ismerte egymás jellemét és képességét.2

) Ez ismeretségből származó jóakarat vagy Pekrinek még eddig felderítetlen fondorkodása juttatta-e a szép megbízáshoz, nem tudjuk, bár megbízásáról bőséges adataink vannak. A duna-ordasi táborból 1704 május 20-án küldött neki parancsot Rákóczi, hogy ha a bányavárosokra kivetett pénzbeli adót beszedette, annak »a táborba való administratióját és maga eljövetelit is siettesse.«3

) E parancs következtében junius 6-án, egy nappal Rákóczi elhatározása után érkezett »solthi urunk táborába«,4

) tehát valószínűleg akkor, a mikor épen a megengedett gyűlés előkészítéséről és a fejedelmi biztos kiküldéséről volt szó. Ha oly emberre volt szüksége Rákóczinak, a kinek élete addigi körülményei bizalmat kelthettek az iránt, hogy intentióit megérti, parancsait túlbuzgóságból sem szegi meg, szívesen fogadhatta Pekri indítványát. Hiszen mennyi joggal tehette fel, hogy Radvánszky nem fogja mellette befolyásolni a statusokat, már csak azért sem, mert valószínűnek látszott, hogy mint a felvidéki lutheránusoknak egyik vezérférfia, de családi hagyományból is, mivel apja a Thököly fejedelemhez való ragaszkodásáért öletett meg a németek által: Thököly párthíve.0

) J) Rövid vázolását olv. Századok, 1903. 797 és köv. 11. Radvánszky György eljegyzésének története ez. alatt. s) Érdekes bizonysága ennek az, hogy épen akkor, mikor a Pekri ajánlatára ily díszes állást nyert Radvánszky, alkalmat vett magának arra, hogy Kaszavárát, a Petrőczieknek a német világban elfoglalt fészkét a fejedelem által visszaadományoztassa. Erről így értesíti anyját : »Petrőczyné asszonyomat megajándékoztam mai napon kaszai dominiummal.... Az az szép dolog benne, hogy Pekri uram jelen van és semmit sem tud benne, mert mindjárt irigykedne és részt kérne. (Radványi lt. III. oszt. 4. cs. 86. sz.) — A kuruezkorra nézve páratlanul gazdag, jól conservált Radvánszky-levéltárban nincs arra egyetlen adat sem, hogy Pekri ajánlotta volna Radvánszkyt. Ugy látszik, hogy Radvánszky nem is tudott arról. 3) Rad\ányi lt. III. oszt. 25. cs. 12. sz. *) Naplójegyzetek. 6) Rákóczi emlékiratai id. h. Mindenesetre ezek a körülmények hatottak Rákóczi elhatározására ; de arról szó sem lehet, hogy Bercsényi fondorlatai távolították volna el őt, miut békepárti embert. Badvánszky László (id. m.) emlékezik meg erről, de aligha atyja elbeszélése alapján. Az igen jellemző felfogású rész így hangzik : »Assurgebat interim fortuna Bákócziana adeo, ut moenia urbis Viennensis terreret, unde pacificatio per mediationem Anglorum et Hollandorum toties tentata stolide contemta l'ait. Et quia parens meus nihil magis quam pacem suadebat, missus est, ut absit, neque obsit consiliis Bercsenianis, in Transsilvaniam, prima illic dignitate plenipotentiarii Principis et supremi commissarii condecoratus.« Felesleges itt is bizonyítgatni, hogy Bercsényinek ebben semmi része nem volt, sőt ő is szivesen elvállalta volna a biztosi tisztséget. 2*