Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - I. közl. 1

II. RÁKÓCZI FERENCZ ERDÉLYI FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSA. .17 teliessen gátlást, kiért hogy életemet s véremet mind magam s mind Isten és fatum szentelte s kötelezte, öszvenyiigözte Nagyságodhoz való szíves kötelességemmel.« Hibái lehetnek — úgymond — de »miért nem dorgál, nem büntet magamot is Nagyságod? annyival is erősebb volnék én.« Hogy Rákóczi országos gondjai mellett szóvá tette az ártatlan hasonlatot, és oly elkeserítő módon : nagyon jellemzi lelki állapotát. Épen így felindult ugyanazon időben a garami és terebesi jószágokat illető ügyben az ártatlan Bercsényi ellen. E jószágokat Bákóczi oda engedte Bercsényinek ; de egyelőre úgy, hogy »ne maga nevit tartsa« rajtuk. Yay Ádám udvari kapitány, mint a fiskalitások elnöke, ezt nem tudván, a szóban forgó birtokokról mint hatásköre alá esőkről intézkedett, és Bercsényinek attól kellett tartania, hogy marháit sem engedik oda. Alázatosan könyörög tehát a fejedelemnek, hogy ne confundáltassék.2

) Míg az előbbi hasonlatban keresve lehetett sértést lelni, e^ kérésben egyetlen szó sem sérti sem a fejedelmet, sem Vay Ádám udvari kapitányt; a fejedelem mégis oly indulatosan felel reá, hogy Bercsényi »Terebesért fel nem venné illyen megindulását, mint mostani írásábúl látja.« 3

) Míg e levélváltás egyfelől a gyanakvó Bákóczi4

) lelki állapotát, másfelől pedig Bercsényi hűséges türelmét jellemzően mutatja, későbbi adatok azt is bizonyítják, hogy a fejedelem bizalma még jó ideig nem tért vissza s meghitt és változatlannak hirdetett barátságuk megingott. Bákóczi többé nem kéri, s ha kéretlenül kapja, nem hallgatja meg Bercsényinek az erdélyi fejedelemségre vonatkozó tanácsát, nem is értesíti az erdélyi ügyekről, sőt csodálatos, — Rákóczi parancsa vagy Pekri fondorkodása következtében-e? — még az erdélyiek sem tartanak vele correspondentiát.5) Pekri tehát elérte egyik czélját : bosszút állott Bercsényin. Be nem érte el a másikat, hogy Rákóczit a fejedelemségtől vonakodásában megingassa. Ezt mutatja már a fejedelmi biztos megválasztása is. Ha a fejedelem — ez esetben a gyűlés megengedésével fejedelmi jogot gyakorló Rákóczi — nem jelenhetik meg, biztosát (commissarius plenipotentiarius) küldi a maga képében. Ennek tiszte a gyűlés megnyitása, a fejedelmi propositiók előterjesztése és a gyűlés bezárása. Láttuk, hogy ') Id. m. 67. l. ') Id. m. 52. 1. 8) Id. m. 68. 1. *) Archívum Rákóczianum, IV. köt. 64. 1. 6) Archívum Rákóczianum, IV. köt. 80. 1. SZÁZADOK. 1906. I. FÜZET. 2