Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - I. közl. 1

II. RÁKÓCZI FERENCZ ERDÉLYI FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSA. .13 és ott a kuruczság nevében folyó, de szervezet és czél nélkül dúló pusztítást mérsékelje és a nemzetséges ügy javára fordítsa. Bölcs mérsékletét hívei fegyelmezetlensége, éretlen lelkesedése töri meg, a kik parancsát megszegve, Erdélyben is összetűznek a labanczokkal s azokat Szentbenedeknél szerencsésen legyőzik, a mely győzelem után már csak hadi taktikából sem lehet többé megállania.1) Tényleg már 1703 október havában seregei vannak Erdélyben és már 1703 nov. 2-án kelt levelében parancsot ad ki Sennyey István útján, a ki alá — mint tiszántúli főgenerális alá — Erdély is tartozott, hogy Orosz Pál és Bóné András (mindkettőt ő küldötte Erdélybe) egyesüljenek és a Kolozsvár mellett levő labanczot támadják meg, »hadd vegye az is észre mind azon hadainknak mivoltát s egyszersmind hogy nemcsak defensive viseljük magunkat, lianem offensive is ellenek.« 2) És hogy támadólag lépjen fel Erdélyben, a hol az ő hadai, a Törökországból visszatérő öreg kuruczok és önkénytes felkelők eláradtanak, az 1704 év elején Toroczkai Istvánt »az erdélyi hadak commandérozására praeficiálta.« 3

) Tehát akkor, a midőn egy félév óta Erdélylyel is törődik, és a mennyire tőle kitelik, katonailag, sőt az év elején főarendatornak és harminczadosnak kinevezett és Erdélybe visszaküldött Teleki Mihály által gazdaságilag is szervezi a felkelést, az 1704 év junius havában nem adhatta azt a feleletet, a melyet Emlékirataiban említ, mert hiszen az nem lett volna sem igaz, sem bölcs felelet. Valószínű, hogy a helyett megígérte az állapotok javítását, a mint ezt a körülmények parancsolták és későbbi intézkedései feltüntetik. Ellenben nincs okunk kételkedni abban, hogy az országgyűlés összehívására vonatkozólag azt válaszolta, hogy annak összehívása jogát nem akarja bitorolni, mert ahoz joga tényleg nem is volt. Többszörös kérésük után azonban megigéri, hogy meghívókat bocsát ki, — engedélyezvén a gyűlést Thökölyhez intézett levele szerint »leginkább az hadakozó rend sok csínjának megzabolázására.« Elhatározását 1704 Jun. 5-re tehetjük, mert akkor kelt az országgyűlési meghívó. Általában ismeretes ugyanis, hogy az oklevelek datuma vagy az oklevél kiállításának vagy a kiállító elhatározásának idejét tünteti fel, mivel pedig az országgyűléssel kapcsolatos többi irat jun. 13-án kelt, és arra nincs adatunk. ») Emlékiratok, 53. 1. a) Archívum Rákóczianum, I. oszt. I. köt. 139. sz. 3) Erről Toroczkai 1704 jan. 30-án értesíti Sennyey Istvánt, a kivel correspondentiát kellett tartania. Id. m. 203. 1.