Századok – 1906

Történeti irodalom - Schäfer; Dietrich: Die Ungarnschlacht von 955. Ism. Kropf Lajos 156

157 TÖRTÉNETI IRODALOM. zetre, mint ez az akkor alig betelepített róna, melyet keleten a Lech folyó szegélyez, dél felől pedig az Alpesek előágai hatá­rolnak.«1 ) Ezután részletesen leírja az ütközetet Ottó német király és a magyarok közt, melyet a czímben ágostai csatá-nak nevez. Ha jól értjük Marczalit, a Lechfelden ütközött meg a két sereg, de — mint egy jegyzetében mondja — az ütközet, pontos helyét nem ismerjük. Gunzenleenek vagy Kotilának a a csata színhelyéül való megjelölése csak jóval későbbi, XIII-ik századbeli forrásokban található. Rónai Horváth Jenő is közli Magyar hadi krónika czímű munkájában »az augsburgi második, vagy a lechmezei csata« helyrajzi vázlatát, melyben Augsburg városa a Lech és Wer­tach folyók összefolyásánál képezett csücsökben látható. A ma­gyarok főserege, háttal a városnak, két harczvonalban van föl­állítva, s vele szemben a német király serege en colonne, még pedig helyesen abban a rendben, a mint az egykorú Widukind leírja. Mint tudjuk, továbbá ugyancsak Widukind szerint, a magyarok egy része cselvetésből megkerülte a német had­sereget s hátba támadta azt, a mit Ottó észrevévén, a Konrád herczeg vezérlete, alatt álló frankokat küldötte a szorongatott csehek és svábok segítségére. Horváth Jenő az ő csataváz­latában a megkerülő magyarokkal kétízben úsztatja át a Lech vizét, a mi másképen nem is lehetett, ha t. i. a magyarok a megkerüléskor csakugyan átmentek a folyón. Az ágostai csata színhelyének kérdése körül folyó toll­harcz nem új. Giesebrecht az illető fejezetet Die Schlacht auf dem Lechfelde czím alatt közli 1881-ben. Ugyanabban az évben azonban Wyneken már csak »az úgynevezett lechfeldi csatáról« ír. Szerinte az ütközetnek a Lech és Wertach folyók balpartján, tehát Agostától északra vagy északnyugatra kel­lett vívatnia, nem pedig délre ; de — mint Schäfer véli — úgy látszik, maga sincs teljesen, meggyőződve e nézetének helyességéről. Nitzsch óvatosan Agosta közelébe helyezi a csatát, Ranke azonban s utána sok más német író ismét csak a lechfeldi csatának nevezi azt. Grandaur is Wyneken ellen vitatkozik. Widukind művének legújabb kiadásában pedig2) a csata így van megemlítve : »hac pugna vulgo ac recte, ut censeo, in Lechfeld collocata.« Az előttünk fekvő értekezés szerzője megint Wyneken J) A m. nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. I. köt. 177. 1. — Századok, 1894. 870. 1. -) Scriptores rerum Germanicarum, 1904.

Next

/
Oldalképek
Tartalom