Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - II. közl. 97

ir. RÁKÓCZI FERENCZ ERDÉLYI FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSA. 109 A conditióknak első, lengyel hatást mutató, de ép azértfejlett nyomát, illetve alakját az 1598 évi tordai országgyűlésen találom, a mely Báthory Zsigmondot másodízben választotta fejedelemnek.1

) A Bocskay választása alkalmából nemhogy további fejlődést, hanem határozott visszaesést tapasztalunk, mert a megyék és székely székek particularis kérései még csak alkunak sem tekinthetők, bárha azt kívánják is követeik, hogy azokra esküdjék is meg ő nagysága.2

) Kimondott conditiók a következő fejedelem, Rákóczi Zsigmond választása alkalmával sem szerepelnek, hanem »az ő conditiói maga fejedelemségére való jurámentumában vannak inserálva.« 3

) Báthory Grábor még a Rákóczi esküjét ismétli; nyolcz pontba foglalt conditiókat is terjesztenek elébe, a melyek közül csak három foglaltatik az esküben.4

) Ezek közül egyik a libera electió az »egy főszabadság biztosítása, melyet az elmúlt sok háborús időben mind vérünk hullásával s mind hazánkon kívül való bujdosásunkkal megtartottunk és a hét császártól is valamint s valahogy lehetett, extorqueáltunk.« Kívánják tehát annak oltalmazását, kívánják, hogy a fejedelem attól sem csere, sem testamentum által nem fosztja meg őket. A másik pont a vallás-szabadság, a harmadik a rendek szabadságainak biztosítása. A conditiók többi pontja az idők kívánságához képest szabatott meg, azért nem is csoda, hogy az esküben nem sorolják fel; de hogy legalább általában — mint Báthory Zsigmond alatt — nincsenek belevonva, hogy az eskü a conditiókról semmit sem tud, méltán feltűnő. Ettől kezdve a conditiók megállapítása oly állandó joga lesz a rendeknek, a melylyel fejedelemválasztáskor következetesen éltek s a melyet a fejedelmi hatalom megszorítására, a rendi szabadság terjesztésére egyre jobban felhasználtak. E törekvésnek nagy része van abban, hogy a conditióknak egyre több pontja lesz, úgy hogy a nyolcz pontról Apafi választásáig tizennégy pontra szaporodnak. Bár e pontok között időszerűek is találtatnak, de annyi az általános értékű, hogy a legtöbb pont a Rákócziak után állandóan ismétlődik, és a régen részletező fejedelmi eskü is megrövidül, csak a conditiókra hivatkozik, mint a melyekben az országnak minden szabadsága foglaltatik. Mivel a szabadságnak conditiók által való biztosítása a ') Erdélyi országgyűlési emlékek, IV. 194 és köv. 11. ') Id. m. V. 299. 1. 3) Approb. const, id. h. 4) U. o. art. 2. — Erdélyi országgyűlési emlékek, VI. 9. és 89. 11.