Századok – 1906
Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - II. közl. 97
ir. RÁKÓCZI FERENCZ ERDÉLYI FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSA. 105 vigye, hogy Rákóczi legyen erdélyi fejedelem«, a mire ő teljes • szívvel, minden erejével igyekezik, a mely fáradságáért elég jutalom lesz neki, hogy hazája »oly okos, nagy és messzelátó fejedelemmel dicsekedik . . . akárki vegye az jutalmát«, több olyan dolgot tapasztalt Erdélyben, a mi keserűséggel töltötte el lelkét s oly indulatba hozta, hogy képes lett volna a fejedelem dolgait félbehagyva, hozzá postán panaszra kimenni.1) A panaszra legfőbb oka az vala, hogy Toroczkai István, egy nem nagy tehetségű, de igen becsületes ember, volt Erdély commendánsa és nem ő. Plenipotentiariusi tisztével sehogy sem tudta összeegyeztetni, hogy ő Toroczkaitól függjön, azt meg épen nem tudta neki megbocsátani, hogy felesége szabadulásáért még a lehetetlent is nem próbálta meg.2 ) Nem vette észre, vagy nem tudta észrevenni, hogy a Toroczkai családja is ugyanazon kemény rabságban sínlődik, de a Rabutin fenyegetéseire azért nem ad semmit, mert neki nem egypár ember, hanem egy ország szabadulására kell gondolnia; azért a midőn látta, hogy Toroczkai az ország érdekeitől és az igazságtól nem akar eltekinteni, oly hajszát indított ellene, a mely nemcsak ellenfele, de a kuruczok szerencséjét és becsületét is aláásta. És e romboló munkájában is megtalálja a jó titulust; a haza érdekét hangoztatja, a mely mögött önző ambitiója meglapúlhat. Nyilván beszéli, leveleiben is hirdeti ezek után, hogy Toroczkainál — »a ki hozzá képest mind a német s mind a török világban csak a hátulsóban vetett« — tehetségesebb commendáns (!?) kellene,3) mert hiszen »ha hadi ember volna, értelmes, okos, bizony nem controvertálná, de ilyen haszontalan föld terhétől bizony sajnálja« 4 ) e szép tisztet. Hazafias kötelességet vél teljesíteni tehát, ha a Toroczkai állását lehetetlenné teszi. E magasztos működésében segíti gyalázkodó, éles nyelve, a hadak lázítgatása, »minden rendet idegenétő munkái« és a Toroczkai próbáival szemben »kétségbeesett és balszerencsét jósló szavai.« Ezek által megbontja az amúgy is gyönge fegyelmet, megfélemlíti a bátorságot, míg Szeben körűi való ólálkodásai, Rabutinnal folytatott sűríi levélváltásai aggodalommal töltötték el a jobbak szívét és gonosz hatással voltak az önző, ingadozó jellemű emberekre. ') 1704 jun. 28-án Tordáról Radvánszky Jánoshoz intézett levele. Radványi lt. III. oszt. 23. cs. 48. sz. s) Véletlen szerencsétlenség folytán lehetett is Toroczkait vádolni, mert a Pekriné kiszabadulása egy alkalommal azon mult, hogy Toroczkai nem küldött idejében szekereket utána. s) Radványi ltár : III. oszt. 40. cs. 63. sz. *) U. o. 23. cs. 48. sz.
