Századok – 1905

Tárcza - Értekezések az 1902/903 évi iskolai Értesítőkben - 276

TÁRCZA. 279 ebben, hanem a nyelvünkre tett hatásában áll, a mit Arany János is megjegyez; munkálkodásának rugója a hazafiság, a hazaszeretet. Ugy látszik, az értekezés írója maga is székely; azért támasztja fel a rabonbánokat, midőn Székely udvarhelyt »a rabonbánok ősi székhelyének« mondja. (13. 1.) Nem kell a tanuló ifjúságot a csiki krónika hazugságaival elhitetni. DÉKÁNI KÁLMÁN : Bél Mátyás földrajza. (Marosvásárhelyi ev. ref. kollégium Ért. 30 — 140. 11.) — Bél Mátyás rövidre fogott életrajza után a Notitia Hungáriáé novae cz. munkát ismerteti. Bél 1713-ban adta ki Compendium geographicum-át, melyet már régebben megírt s a tanítványai által beszolgáltatott adatok alapján átdolgozva bocsátott közre. Valószínűleg ezen kis könyvecske megírásának említett módja adta neki azt az eszmét, hogy tanítványainak gyűjtései, de saját utazásai alapján is, nagyobb méretekben írja meg hazánk földrajzát. A mű megírása azonban sok kellemetlenséget okozott neki; csak midőn a nádor is elősegítette törekvéseit s maga III. Károly király évi 400 forint segélyt adatott a költségek fedezésére, — jelenhetett meg végre 1735-ben a Notitia Hungáriáé első kötete. Az egész munka hat kötetre volt tervezve, de csak négy jelent meg; az ötödiknek sajtó alá rendezése alatt, 1742-ben, Bélt szélhűdés érvén, ebből a kötetből csak 71 lapot nyomtathatott ki, a mi szintén forgalomba került. Kéziratainak nagy része (82 ívrétű kötet) az esztergomi érseki könyvtárban őriztetik. Bél összesen tíz vármegyét ír le a kiadott négy kötetben. Ezeket a köteteket részletesen ismerteti Dékáni, s ezzel becses munkát adott a történettel foglalkozók kezébe, mert Bél Mátyás a földrajzot a történelem segédtudományának tartván, művében a földrajz csak háttér a történelemhez. A Notitia Hungáriáé egyúttal fontos történeti forrás is. Dékáni különben tájékoztat a mű jelentőségéről s szól az egyes megyék leírásához csatolt térképekről is, végűi pedig kimerítő repertóriumot ad dolgozatához.1) Gondoskodni kellene róla. hogy Bél kiadatlan kéziratai napvilágot lássanak. ROSTA FERENCZ : Kis János irodalmi jelentősége. (Soproni ev. lyceum Ért. 3 — 26. 11.) — Nem akarja Kis János működésének kimerítő méltatását adni, csak Kazinczyhoz való viszonya alapján jellemzi röviden nyelvészeti és költői munkásságát. Az értekező szerint Kis János a nyelvújításnak híve, s jóllehet Kazinczyval baráti viszonyban állott, a szélsőségekig nem követi> így pl. új szó alkotását csak a végső esetben engedi meg, de Dékáni Kálmán dolgozata önálló kiadásban is megjelent. Marosvásárhely, 1903. 19*