Századok – 1905

Tárcza - Karácsonyi János: Két Szent Istvánra vonatkozó kútfő magyarázata 871

872 TÁRCZA. hogy első czéljukat, a Magyarországba való jutást sem érték el, sőt abból, hogy ostorozást, rabságot mégis szenvedtek, épen nyilvánvaló, hogy itt működtek. így értette ez adatot — bogy egy »argumentum ad hominem« támogatásával éljek — Pauler Gyula is.1) Ennélfogva bátran állíthatom, hogy a ki így nyilatkozik : »Én úgy tudom, hogy ezek (t. i. szent Romuald tanítványai) sohasem értek az országba és így nem is működhettek itt«,2) — vagy félreérti, vagy teljességgel nem ismeri e fontos adatot. Hartvik művének székesfehérvári bővítője 1150 körűi ezt írja: »Quarto post patris obitum anno eundem Ascricum praesulem ad limina sanctorum apostolorum misit, ut a suecessore sancti Petri, principis apostolorum, postularet, quo(d) . .. episcopatus sua benedictione muniret, regio etiam dignaretur ipsum diademate roborare ... Eodem forte tempore Misca, Poloniorum dux ... missis ad Eomanae sedis antistitem nuntiis ... regio postulaverat diademate redimiri. Cuius petitioni annuens papa, coronam egregii operis parari iam fecerat.. . Sed ... praefixa die, qua parafa гат corona Poloniorum dîici mittenda fuerat, nocte quae praecedebat, papae per visum Domini nuntius astitit, cui et dixit : Crastina die... ignotae gentis nuntios ad te venturos esse cognoveris ... coronam ergo, quam praeparari fecisti, eorum duci . .. cures sine cunctatione largiri« .. .3) Mindenki úgy értette eddigelé e helyet, és azt hiszem, egyszeri olvasásra is minden latinúl tudó ember úgy fogja érteni, hogy a lengyelek a korona-kérésben a magyarokat megelőzték. A való azonban az, hogy a Hartvik bővítésében előforduló Miesco már 992-ben meghalt, fia Bogyoszló (Boleslaus) pedig csak 1003-ban, Szent István megkoronázása után két évvel akart a római pápához koronáért küldeni, de ebben őt Szent (II) Henrik német császár megakadályozta. Lehet-e tehát csodálkozni azon, hogy én ezt a valóságot szem előtt tartva, és tudva azt, mennyire át ment Hartvik bővítőjének meséje a magyar és lengyel irodalomba, hangoztatom Szent Istvánról szóló művemben, hogy a magyar koronának a pápától való kérése eredeti s nem lengyel példát utánzó gondolat volt ? ! Azért tartottam szükségesnek ez adatok magyarázatát, hogy megnyugtassam azokat, a kiket említett művemről a Századok-ban (1905. 752—768. 11.) megjelent bírálat talán megijesztett, mintha az, alapos kútfőismeretből származott volna. KARÁCSONYI JÁNOS. ') A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt, 1. kiad. I. 79—80. 11. 2) Dedek Crescens Lajos. Századok, 1905. 766. 1. 3) Históriáé Hung. Fontes Dom. I. 44—45. 11.