Századok – 1905

Történeti irodalom - Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. Ism. Váczy János 946

950 .TÖRTÉNETI IRODALOM. A Wesselényié annál kevésbbé, minél inkább látjuk már gyermekkorában, mennyire kiemelkedik a korabeliek közül szinte csodálatos komolyságával, kora érettségével, apja és nevelője iránt tanúsított páratlan kegyeletével épen úgy, mint a lovaglásban, bajvívásban mutatott bravourjaival. A princeps juventutis Hungáriáé, mint Kazinczy nevezte, 17—20 éves korában már szemefénye a nemzetnek. Nagy- és erőslelkű. Ritka humánus érzésű. Midőn 1814-ben első nagyobb utazása közben meghallja, milyen nyomor pusztít Erdélyben, vissza akar térni, hogy útiköltségével segítsen a szűkölködőkön. Az irodalomnak úgyszólván bölcsejénél szívja magába a nemzeti nyelv szeretetét. Előkészíti Döbrentei hasznos folyóirata útját s áldozó készsége nagyban nyilatkozik a kolozsvári színház megnyitására hirdetett pályadíj kitűzésében. Jogi vizsgálatait az erdélyi előkelő főurak megjelenése mintegy nemzeti ünneppé avatja. S a mint politikai pályára lép, legott a vezéri tekintély dicsősége vezérli és kiséri. Apjától örökölt szónoki tehetsége már gyermekkorában elragadja Közép-Szolnok vármegye rendeit. S midőn tizenhárom éves korában atya nélkül marad, az élet legszebb örökségét atyja érdemeinek utánzásában látja. Ha megtéved — úgymond — bármikor, atyja szelleméhez sóhajt, s e sóhaj megtisztítja lelkét. Idealismusa merész, eget vívó, a mit Berzsenyi oly jól kiolvasott szeméből a reá írott epigrammban : »Erdély, mennyköveid forrnak benn! esküszöm: áldozz!« A kitűnő nevelés, a melyet Tőkés János, Pataky Mózes, Döbrentei, Szabó András és mások vezettek az özvegy gondjai alatt, megtermi gyümölcsét. Wesselényi a szárnypróbálgatásokból semmit sem mutat, a mint a cselekvés terén megjelenik. Kész férfiú, a ki jól tudja, mit vár tőle nemzete. A család ismerősei, rokonai szerették volna, ha megyei szolgálatba lép; de előtte a politikai pálya az ideál. Mint az országgyűlés tagja küzdeni a nemzeti jogokért, megfeszített erővel mindaddig, míg az eredmény sikert nem igér ; fölvértezni a nemzetet a küzdelemre s nem engedni a makacs ellenállásból .semmikép, míg a nemzeti jogokat vissza nem vívja : íme a czél, a mely a politikai pályára lépő ifjú Wesselényi előtt lebeg. A 20—21 éves ifjúnak gróf Bethlen Imre leánya iránti szerelme (a melyről, valamint Wesselényi első nagyobb utazásáról az életrajzíró semmit sem tud) mint érdekes episod szövődik életébe. A kiábrándulást nyomon kíséri komoly életczéljának tudatára ébredése s a Széchenyivel való barátság, a mely oly nevezetes fordulópont WTesselényi pályáján. A két jó barát egyaránt hatott egymásra. Wesselényi tősgyökeres magyarságával s a magyar jogban és törvénytudásban való rendszeres