Századok – 1905

Tárcza - Hazai hirlapok repertoriuma (Mangold Lajos) - 86

tárcza. 87 HABSBURGOK KORA 15 26 — 1848-10. Debreczen város fekete húsvétja, 1658. Koncz Akos. (Balyk András és Barta Boldizsár krónikája nyomán.) Magyarország, 1904. ápr. 3. Barcsai fejedelem sírja. Budapesti Hírlap, 1904. aug. 30. — A Kozmatelke határában levő sírt emlékoszloppal jelölték. A hant alatt Barcsai két hű szolgája is pihen : Budai Zsigmond és Szövérdi. Az előbbinek a lábán még rajta volt a rabláncz. Batthyány Bánffy Kata. Takáts Sándor. Budapesti Hírlap, 1904. máj. 25. Bercsényi házassága Csáky Krisztinával. Gagyhy Dénes. Pesti Napló, 1904. ápr. 28. Szarvaskendi Sibrik Miklós, a fejedelem udvarmestere. Beéz Pál. Pesti Hírlap, 1904. jul. 23. Hol van Rákóczi szive? Ghélard Baoul. Budapesti Hírlap, 1904. jun. 3. 4. •— A fejedelem szivét a grosboisi kamalduli szerzetesek kolostorának temetőjében helyezték el. mely azonban az emlékkővel együtt elpusztult. A felirat egy része a levéltár feljegyzései között fenmaradt. Hazafias halászok, 1/59. Takáts Sándor. Budapesti Hírlap, 1904. ápr. 5. Voltaire magyar tanítványa. (Gróf Fekete János.) Morvay Győző monographiája nyomán. Budapesti Hírlap, 1904. máj. 11. Régi magyar egyházi ruhák (különösen M. Terézia korából). A bécsi kiállítás alkalmával. Alkotmány, 1904. ápr. 3. Bikaviadalok a régi Pesten. Vay Sándor gr. Pesti Hírlap, 1904. jun. 12. — Egy régi pozsonyi napló szerint Krisztina főherczegnő és férje, Albert tescheni herczeg tiszteletére előbb 1779 aug. 29-én Pozsonyban, nemsokára rá Pesten is rendeztek bikaviadalt. II. József uralkodása. Dudek János. Magyar Állam, 1904. máj. 25. Délvidéki telepítések. Lendl Adolf. Magyarország, 1904. ápr. 12. — Bachóvár temesi magyar község elnémetesedése. A szomorú szemű barát. (Frangepán Márton.) Krónika a XVIII-ik századból. Vay Sándor gr. Pesti Hírlap, 1904. ápr. 24. Kazinczy auf dem Spielberg in Brünn. Leitner Emilia. Budapester Tagblatt, 1904. ápr. 17. Baesányi-legenda. Gagyhy Dénes. Pesti Napló, 1904. jul. 27. — A nálunk is ismeretes >Scènes des camps et des bivouacs hongrois pendant la campagne de 1848/49. Extraits des mémoires d'un officier autrichien« czímű munka (megj. Párisban 1855.), melynek szerzője a többi között egy osztrák kapitány emlékirataira is hivatkozik, melyekben egy »Szegszárd Mihály« nevű magyar hazafiról és költőröl esik szó, mely álnév alatt a czikkíró nézete szerint Bacsányi lappang. Goethe és Magyarország. D'Artagnan. Az Újság, 1904. jnn. 7. Széchenyi, Deák, Kossuth. Dudek János. Alkotmány, 1904. jun. 3. 8. — Szól voltaképen Acsádynak »A magyar birodalom története« cz. munkája második kötetéről. Puszta-Szentlászló. (Deák Ferenez életéhez.) Eötvös Károly. Pesti Hírlap, 1904. aug. 30. 31. továbbá szept. 1. és köv. számok. Kgy ismeretlen magyar festő. Zsilinszky Mihály. Hazánk, 1904. jun. 5. — A czikk hőse Metzner képíró, a ki Szirmay István megrendelése folytán egy 10—12 rőfnyi vásznon Karaffát és bíró társait festette meg. Ezek egyike, Szentiványi László, épen KarafTa fülébe súg valamit. A festő 100 aranyat és 2 átalag tokaji bort kapott műveért, mely ugyan elveszett, de leírása megmaradt Vizer Jánosnak »Az eperjesi kín- és vérpad« czímű művében (1858).