Századok – 1905
Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - IV. befejező közl. 902
926 BLEYER JAKAB. Chaba de Grecia reuertetur.« x) A Csaba visszatérésében való kétkedés, mely a monda további elbeszélésével éles ellentétben áll, épen a hagyomány népi eredete mellett bizonyít, a hol az ellenmondás a leggyakoribb jelenségekhez tartozik. A kétkedés megmaradt a mondában, mindamellett, hogy a sajátosan magyar folytatás ekként szólott : A Scythiában lakó hunok = magyarok, a kikhez Csaba visszatért, hajlottak az ő tanácsára, nyugat felé nyomultak, és Árpád vezérlete alatt, kinek őse Attila volt, visszafoglalták Pannóniát. Ezt a folytatást a sajátosan magyar monda — részben bizonyára a krónikaíró önkénye is — különböző genealógiai és másféle magyar hagyományokkal díszítette fel. Ide tartozik valószínűleg Csabának egybekelése a »korosminok« törzséből származó leánynyal ;2) a Csaba fiairól, Edről és Edemenről szóló elbeszélés ; az »Aba« nemzetségének »Csaba« törzséből való származtatása, és természetesen minden, a mi a magyar honfoglalással közvetetlen összefüggésben van. Önálló magyar továbbképzésnek tekintendő valószínűleg a székelyekről meg a székelyeknek Chigla (Csigla vagy Czigla ?) mezején 3 ) Erdélyben (Erdeelew) való letelepüléséről és Butlié') Sebestyén (id. m. 495. 1.) úgy véli, hogy ezt a vonást a monda Theodorikról, a ki Görögországban tartózkodott, és a kit népe Pannóniában várva várt, vitte át Csabára. De eltekintve attól, hogy Theodorikot nem hiába várták vissza, hogyan kellene ezen átvitelt elképzelnünk, és mi indíthatta volna rá a mondát ? A magam részéről nem csatlakozhatom Sebestyén ezen nézetéhez. a) A »Corosmini« nevet, úgy tartom (v. ö. Vámbéry : A magyarok eredete, 178. 1.), még mindig nem sikerült megmagyarázni. Nem volna-e talán a »Eosomini« névvel azonosítható ? Ezekről azt beszéli Jordanes (Getica, XXIV. fej.), hogy az ő törzsükből származott Sunilda, a kit Ermanarik, férje áruló szökéseért lovakhoz köttetett és széttépetett. A »Eosomini« név aligha történeti, hanem inkább csak epikai eredetű (v. ö. Jiriczek id. m. 57. 1. és Symons id. m. 682. 1.), a mint nem is lehet kétséges, hogy Jordanes ezt az egész elbeszélést a keleti gótok mondájából merítette. Ha szabad volna a »Corosmini« népet a >Eosomini«-val azonosítanunk, abból a fenti feltevésen kívül, hogy Ernac > Erpr azonos Csabával, a pannóniai — és természetesen nem sajátosan magyar —hagyománynak egy másik egyezése is következnék a skandináv hagyománynyal, nevezetesen az Ermanarik-mondával, melyben Gudrún-nak Jónakr-tól származott egyik fiát szintén »Erpr«-nek hívják, a kit testvérei megölnek (a testvérviszály a történelemben és magyar mondában ?)t midőn Gudrún felszólítására JQrmunrekkr = Ermanarik ellen indulnak, hogy testvérüknek, Svandhildr-nak (= Sunilda) halálát rajta megbosszulják. V. ö. az Eddában : GudrúnarhvQt és HamSésmql. Nem akarok e sejtéssel itt tovább foglalkozni, s azért még csak azt említem, hogy ezen az úton az a lenézés is, melylyel Csaba egy idegen nővel való házassága miatt népénél találkozik, meg volna magyarázható. 3) A »Chigla« névre nézve már többféle nézetet állítottak fel. Helyes megfejtését — úgy vélem — Karácsonyi (id. ért. 73. 1.) adta azzal,
