Századok – 1905
Történeti irodalom - Münsterberg; Oscar: Japans auswärtiger Handel von 1542 bis 1854. Ism. Kropf Lajos 867
865 TÖRTÉNETI IRODALOM. 870 Csak a Teleki Oklevéltár két kötetének futólagos áttekintése mellett is mintegy harmincz oly község nevére akadunk, mely községek az oklevelekben mint Belső-Szolnok vagy Doboka másfelöl Erdélyi Tamás fiai : Gergely, Gáspár és Boldizsár, a néhai Erdélyi János-féle birtokokon, köztük Magasmarton is megosztoznak. (Teleki Okit. II. 320. 328. 334. 11.) Az ez időből való jobbágyokra nézve olv. Teleki Okit. II. 171. 1. Y. köt. 226. 1. Néma. 1392-ből említtetnek Pető fia Mihály és Pető fia István, Belső-Szolnok vármegye szolgabírái. (Teleki Okit. I. 238. 239. 340. 1.) Az előbbi ugyanaz, ki a monographiában 1411-ben szerepel; az utóbbiról nincs szó. V. köt. 256. 1. Nyíres. (Al-Nyíres, Fel-Nyíres.) 1411-ből említtetik Nyíresi János, az alvajda embere (Teleki Okit. I. 371. 1.), 1482-ből Pál, a vajda embere. (U. o. II. 152. 1.) Y. köt. 497. 1. Retteg. 1398-ban előfordul Retek néven. (Teleki Okit. I. 268. 1.) Plebánusa 1427-ben Mihály volt. (U. o. 505. 1.) VI. köt. 47. 1. Sajóudvarhely. 1468-ban Mátyás király Erdélyi Lászlónak adományozza. (V. ö. föntebb Kocs és Magasmart.) 1500-ban Erdélyi János, Tamás és Márton, a község (valamint Beréte és Somkerék) határán levő halászó helyek felett megosztoznak. (Teleki Okit. II. 243. 1.) 1509-ben Erdélyi Gergely Udvarhelyen levő udvarházát szolgájának Madarasi Zsigmondnak és utódainak adományozza. (Teleki Okit. II. 308. 1.) i514-re 1. Magasmartnál, hol a birtokok közt Udvarhely is előfordúl. VI. köt. 93. 1. Somkerék. Előfordúl Zomkerek néven is 1417-ben. (Teleki Okit. I. 429. 1.) 1468-ban Erdélyi László kapja. (V. ö. Sajóudvarhely, Kocs, Magasmart.) Nem ismeri Zsigmond király czímeradományozását Somkereki Antalnak, a néhai Miklós fiának, 1415-ből. (Teleki Okit. I. 406. 1. — V. ö. Turul X. évf. 105. 1.) Birtokosai: László fia László 1391 — 1392 körűi (Teleki Okit. I. 232—233. stb.), ki meg van különböztetve Gilét fiától Lászlótól, a kit a monographia is említ. Somkereki (Erdélyi) Antal leányai : Bárok és Katkó. (Teleki Okit. I. 434. 1.) Antal fiának Miklósnak leányai: Katalin, Anna (u. o. 83. és 168. 1.), Potentiana Sombori Lászlóné (u. o. 83. és 116. 1.), Hona Farnasi Veress Benedekné (u. o. 83. 168. 229. 1. jegyzet, 245. 1.), Adwiga (u. o. 83. 1.), Orsolya Berendi Bak Boldizsárné. (U. o. 168. 191. 1.) Erdélyi István bányai: Jutka (Judit) Bethleni Gergelyné (Teleki Okit. II. 133. 276. 1.), Magdolna Vízaknai Ferenczné (u. o.), Anna, Potentiana és Klára. (U. o. 133. 1.) Erdélyi Márton (1495—1519 körűi fordul elő leggyakrabban okleveleinkben) leányai : Katalin Macskási Gáspárné (Teleki Okit. II. 276. 369. 1.), Klára Temeseli Deés Jánosné (u. o.), Erzsébet és Zsófia. (U. o.) Egyéb fontos genealógiai adatokat találhatott volna még e családra vonatkozólag : Teleki Okit. II. 85. 1. VI. köt. 365. 1. Szentmargita. Előfordúl Zenthmargytazonfalua néven 1407-ben (Zichy Okmt. IX. 568. 1.), azonban nem mint Csicsóvár, hanem mint Bálványos vár tartozéka. VI. köt. 434. 1. Széplak. A monographiában olvasható adatokon kívül előfordúl Sanctus Georgius néven is 1400-ban. (Teleki Okit. I. 272. 1.) 1400 előtt Szentgyörgyi Dénes bírta. (U. o.) 1476-ban vármegyei gyűlést tartottak itt. (U. о. II. 127. 1.) VI. köt. 440. 1. Szeszárma. Plebánusa 1427 körűi Bertalan. (Bartholomaeus de Zezerman. Teleki Okit. I. 505. 1.) VI. köt. 457. 1. Szinye. Előfordúl Zumye név alatt is. (Teleki Okit. II. 401. 1.)
