Századok – 1905

Történeti irodalom - Tagányi Károly; Réthy László; Pokoly József; Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. I–VI. köt. Ism. Lukinich Imre 859

863 TÖRTÉNETI IRODALOM. 870 legalább acldig az ideig, míg a régi megyétől el nem szakíttattak. Vagy ha ez nem volt lehetséges, legalább általában kellett volna a megye területi változásairól képet adni : hogyan és mily körülmények közt fejlődött azzá a mi jelenleg, mily előzmények után nyerte a megye mai alakját stb. A szerző, Kádár József, egyébiránt nagy szorgalommal gyűjtött össze minden adatot az egyes községekre vonatkozólag, s adatait, a mennyire lehetett, csoportosította is. Hogy hiányai vannak, az természetes. Nézzük csak pl. a Teleki Oklevéltárnak a szerzőtől fel nem használt köteteit, mennyi becses adatot találhatott volna azokban munkájához !*) Pótlásainkat és megjegyzéseinket a következőkben adjuk : II. köt. 102. 1. Bálványos-Váralja. Nem ártott volna kikutatni, hogy a Garai Lászlótól 1456-ban kiállított oklevélben említett Mária-Csaba (Zichy Okmt. IX. 562. 1.) tényleg B.-Váralja-e ? Mert az idézett oklevélben több helyt ez olvasható : Waralia alio nomine Maria Chaba. Csodáljuk, hogy a monographus erre nem terjeszkedik ki ; pedig, mint az utalásból látható, használta a kérdéses levelet. II. köt. 253. 1. Borzás (Magyar—). Nemcsak 1492-ben, hanem már 1409-től kezdve — így oklevelekkel igazolhatóan 1456-ban is — Bálványos vár tartozéka. (Zichy Okmt. IX. 562. 566. 568. 11.) II. köt. 171. 1. Bethlen. Carillo Alfonz működéséről Erdélyben, jó lett volna elolvasni Szilágyi Sándor értekezését (Akad. Ért. 1877) s nemcsak Bethlen Farkas után indulni. II. köt. 280. 1. Puszta-Bréte, Szász-Bre'te. A kettő megkülönböztetése szerintünk fölösleges ; a kettő ugyanaz s Puszta-Brétének csak azóta nevezhetik, mióta a lakosok más helyre, a mai Szász-Brétére költöztek. Azt sem magyarázza meg, hogy miért van Szász-Brétének egyszerre Alsó- és Felsö-Bre'te (Teleki Okit. I. 236. 1.), valamivel előbb pedig Szász- és Szeke'r-Beréte (u. о. II. 93. 1.) neve. Nem ismeri Teleki Okit. II. 243. 1. II. köt. 297. 1. Bujdos. Nem ismeri Teleki Okit. II. 314. 401. 11. II. köt. 322. 1. Büdöspataka. »Fekszik a nagybányai államút mellet a róla nevezett s a Nagy-Szamosba szakadó patak partján.« Talán megfordítva : a község veszi a pataktól nevét. II. köt. 479. 1. Czege. A Waes család czímerére vonatkozólag megemlíthette volna Teleki Okit. I. 110. 1. — Hódostavi (így) csatáról ír 1282-ben (forrást nem említvén, nem tudjuk, honnan merít), mely csatában a Wass család egyik őse állítólag kitűntette magát. Azt ugyan tudjuk, hogy Kun László leverte a Hód-tavánál (Hódmezővásárhely kötelében) a kunokat, de hogy ugyanebben az évben a czegei Hódostónál is harczolt volna velők, arról csak a Kádár forrása tud. Hogy ebben a csatában a Czegei "Wass család semmiféle őse ki nem tüntette magát, azt hiszszük, bizonyosabb, mint az ellenkezője. (V. ö. Karácsonyi János czikkét a hódtavi csatáról: Századok, 1901. 626. 634. 11.) II. köt. 513. 1. Czoptelke. Említik Chentelke (Zichy Okmt. IX. 562. 1.) és Cliwthelky (u. о. IX. 568. 1.) néven is. II. köt. 353. 1. Kétely. Már 1409-ben és 1456-ban Bálványos vár tartozéka. (Zichy Okmt. IX. 562. 566. 568. 11.) III. köt. 5. 1. Szász Károly műve nem Sylloge tractarum (!), hanem