Századok – 1905

Tárcza - Folyóiratok 74 - Erdélyi Muzeum 78

78 tárcza. dolgozatában (3. 4. füz.) Petőfi költői képeit vizsgálja és csoportosítja művelődéstörténeti szempontból — Binder Jenő (6. 7. fiiz.) P. Horváth Ádám énekgyüjteményének a brassai főreáliskola könyvtárában őrzött ismeretlen kéziratát veti egybe az Akadémia birtokában levő kézirattal. — Závodszky Levente (u. о.) a Bartalféle Griossariumhoz közöl pótlékokat. — Tolnai Vilmos (u. o.) Arany János Pázmán lovag-jának forrását kutatja s azt Róbert Károly király egy 1319-iki adománylevelében (Fejér: CD. VIII. 2. 210.) találja fel. A 10. füzetben Viszota Gyula Czuczor és Vörösmarty hivatalos magyar nyelvtana keletkezésének körülményeit világítja meg levéltári adatokon alapuló dolgozatában. — ERDÉLYI MUZEUM. Szerkeszti Szádeczky Lajos. XX. köt. 1903. 1 —10. füzet. — Az évfolyamot gr. Kuun Géza czikke nyitja meg. ki Az 1834-iki erdélyi országgyűlés előestéjén czíin alatt {1. 2. füz.) gr. Gyulai Lajos naplóját közli, melyben sok jellemző és értékes adat található Erdély politikai történetének ama forrongó korszakára vonatkozólag. — Lukinicli Imre (1. füz.) a történetíró udvarhelyi Szeles Jánost (1725-- 1790) mmt költőt mutatja be. kéziratban fenmaradt versei alapján. — Vass Miklós (u. о.) a siménfalvi Székely család .rövid történetét adja, mely családból Székely Mózes fejedelem származott, s kimutatja, hogy a család elei vagyonosabb székely primorok voltak már a XVI. században; ősük valószínűleg Antal. -A3, füzetben Erdélyi Károly Lejnauról. Török István Hegedűs Sámuelről közölnek czikket. — Orosz Endre (u. o.) húsz ismeretlen ősemberi telepet ismertet, mely telepeket Kolozs. Szolnok-Doboka és Torda-Aranyos megyékben kutatott fel. - Versényi György három közleményre terjedő tanulmányban (3. 4. 5.. füz.) Tompa családi életét rajzolja. — Kristóf György (3. füz.) Debreczeni Márton Kióvi csatájáról értekezik s az eposnak főleg mythologiai elemeit vizsgálja. — A 4—8. füzetekben olvasható Petri Mór nagyobb dolgozata : Báró Wesselényi Miklós és munkái czímmel, melyben Wesselényit mint politikai írót jellemzi, illetőleg politikai munkáit kivonatolja. — Váró Ferencz (5. füz.) mutatványúl Bethlen Gábor kollégiuma cz. nagyobb munkájából : Bethlen Gábor nemesítő iskolája czím alatt közöl egy részletet. — Perényi József két közleményben (6. 7. füz.) Szász Béla (1840 —1898) rövidre fogott életrajzát és költészetének jellemzését adja. — A 8. füzetben Lukinicli Imre tollából az udvarhelyi vár, az u. n. Csonkavár történetét olvashatjuk. A várat, mely talán az egykori római Castrum alapjain épült, csak 1301-ben találjuk először felemlítve; később romlásnak indult, majd kolostor volt benne, mit Báthory István vajda a XV-ik század végén újra várrá alakított át; 1562-ben János Zsigmond az időközben megint kolostorrá lett várból építtette a Székelytámad-ot. A vár II. Rákóczi Ferencz szabadság-