Századok – 1905
Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - II. közl. 712
752 BLEYF.R JAKAB. A német hősmonda nem indíthatta őket erre, mert ez — mint láttuk — nem tudott eredetileg, csak későbben a XIY-ik századtól kezdve arról, hogy Attila székhelye (O-)Budán volt. De miért nem vették át a németek is a »Buda« nevet? En a,zt tartom, hogy az »Eczilburg« helységnév a magyar monda hatása alatt keletkezett. Magyarországon a pannóniai hagyomány következtében Budát általánosan Attila egykori fővárosának tekintették; ép azért valószínű, hogy már az »Etzelburg« név keletkezése előtt is, legalább választékos vagy hivatalos stílusban, szokásos volt Buda neve mellett az »urbs« vagy »civitas Attiláé« elnevezés. A krónikások, főként Anonymus, a ki különben irtózik a népi hagyománytól, — mint láttuk •— többször használják ezen elnevezést ; az utóbbi néha oly módon is, hogy elhagyja az Etzelburggal vagy Budával való magyarázatot. Lübecki Arnold krónikaíró1) beszéli 1189-ből, hogy I. Frigyes császár a szentföldre utaztában Esztergomba — que Ungarorum est metropolis — érkezett és »inde dominus imperátor a rege deductus est in urbem Attile dictam.« Ez természetesen Buda, és valószínűleg legrégibb adatunk az »urbs Attiláé« elnevezésre nézve. Ezt a nevet Lübecki Arnold sem meríthette a német mondából, hanem mint egész előadását, mindenesetre olyan emberek elbeszéléséből vette át, kik Frigyes császár keresztes hadjáratában részt vettek. Ezek pedig a máskülönben jelentéktelen helység nevét csak Magyarországon tudhatták meg. Az »urbs Attiláé« elnevezésnek tehát minden valószínűség szerint már a németek bevándorlása előtt kellett keletkeznie, és nem jöhetett létre másképen, csakis a magyar monda hatása alatt, mely már köztudatba ment át. Mi volt mármost természetesebb, mint hogy a németek, a kik Etzelt hazai mondájukból jól ismerték, az »urbs Attilae«-t »Ecilburg«gal fordították le, a hogy a német telepesek egyáltalán mindig nagyon szerették az idegen helységneveket, ha lehetséges volt, saját nyelvükre lefordítani. A hun-história amaz elbeszélése, hogy a németek Etele parancsára nevezték el az ő székhelyét Etzelburg-nak, mert féltek tőle, és hogy a magyarok a parancs ellenére is ragaszkodtak Buda nevéhez, nagyon valószínűen egyike ama számtalan giínyolódó anekdotáknak, melyek mindenfelé a nép ajkán élnek, és semmi szükség sincs arra, hogy a krónikaíró személyes megjegyzésének tartsuk. Etele székvárosának O-Budán való lokalizálására természetesen Aquincum nagyszerű romjai szolgáltattak alkalmat, melyeken Ó-Buda részben felépült. ') Chronica Slavorum. MGH. SS. XXI. köt. 171. 1.
