Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - II. közl. 712

BLEYER JAKAB. A MAGYAR HUN-MONDA GERMÁN ELEMEI. 741 Haiinen mitsambt irem künig Waldmar (azaz : Balamber), zogen gegen der Thonau werts, überfielen die Gouten, vertribens mit herrengewalt aus irem alten land, so ir vor-Yordern etwan lange jar ingehabt batten, ist ietzo Ungarn und Sibenpürgen und dieselbig gegent umb die Donau.« Ezen két hely közül az Aventinusé kevés mondaszerűséget mutat; csak kivonatnak látszik a tudós krónikák ide vonatkozó előadásából, azzal az egy eltéréssel, — s ez talán a monda hatásának tudandó be, — hogy az esemény színhelye keletről át van téve Hunországba, vagyis a mai Magyarországba. A Kaiserei] ronik-ban azonban, iigy látszik, tényleg valódi hagyománynyal van dolgunk, mely a magyar mondával rokon. Feltűnő ugyan, hogy a német epikus költemények Attilának Dietrich országába való rontásáról nem tudnak semmit, mégis nincs kizárva, hogy ilyfajta hagyományok éltek Bajorországban a nép ajkán.x) De azért a magyar mondának vájjon bajor eredetűnek kell-e lenni ? Bizonyára nem ; mert ha sikerűi annak bebizonyítása, hogy Pannóniában N. Theodorik elvonulása után is élt egy keleti gót monda, mégis sokkal valószínűbb, hogy a bajor monda merített pannóniai hagyományokból, mint megfordítva. Az idetartozó hagyományok homályos nyoma talán a I>i(frekssaga-ban 2

) is feltalálható, mely elmondja, hogy hogyan ') Mert a Kaiserchronik egy »öreg Dietrich«-ről beszél, Matthaei id. ért. 6. és 9. 11. ezen Dietrich-ben I. Theodorid nyugati gót királyt és részben Theodorikot, Triarius fiát véli felfedezhetni, a kik szerinte Vinitharius helyébe léptek és később a berni Dietrichtől a mondából kiszoríttattak. Ugy vélem, hogy Matthaei az »öreg« jelzőből nagyon is fontos következtetéseket von. Nekem úgy tűnik fel, hogy a Kaiserchronik Dietrich-et csak azért mondja » öreg «-nek "mert azonosítását N. Theodorikkal, tehát a monda tulajdonképeni berni Dietrich-jével nem tartja megengedhetőnek. Nagyon jól tudja ugyanis, hogy Attila és N. Theodorik nem voltak kortársak : Swer nû welle bewaeren, das Dieterîch Ezzelen saehe, der haize das buoch vur tragen. do der chunic Ezzel ze Ovene wart begraben, dar nach stuont iz vur war driu unde fierzech jâr, daz Dieterîch wart geboren. 17176. vv. A Kaiserchronik itt egyszerűen a Chron, Urspergense (v. ö. W. Grimm: D. Heldensage, 41. 1.) tanácsát követi, mely ezt mondja: »igitur aut hic (azaz : Jordanes) falsa conseripsit, aut vulgaris opinio fallitur et fallit, aut alius Hermenricus et alius Theodericus dandi sunt Attiláé contemporanei«, és ezért azután egy másik, idősebb Dietrichet tesz meg Attila kortársának. 2) C. R. linger : Saga Didriks konungs af Bern, 1853. 39 és köv. fej. SZÁZADOK. 1905. VIII. FÜZET. 51