Századok – 1905
Értekezések - PÓR ANTAL: Jegerndorfi Pál nyitrai főesperes 1350. - I. közl. 693
698 1>ÓR ANTAL. mélyökben kárt szenvedjenek, szintén helyet adott a szentatya és megígérte, hogy a szentszék nápolyi követének, Annibaldo bíboros püspöknek, Johanna királynőnek és férjének meghagyja, miszerint a magyar király híveit kegyeikbe fogadják ; ellenben, hogy a triventói gróf Eboli birtokát visszaadják, minthogy ez peres ügy, mások jogának sérelme nélkül el nem rendelheti; hanem ha a gróf pert indít, a pápa kész őt támogatni. Hasonlót felelt, azaz perre utasította pápa a Satriani grófné ellen megindított ügyet, ki állítólag feleségül ment bizonyos magyar vitézhez, de azután elvált tőle. — Arra nézve, hogy Nagy Lajos király és anyja, Erzsébet királyné, a jubileum búcsújában, melyet a pápa az 1350 évre hirdetett mindazoknak kik Róma főtemplomait látogatják, részesülhessenek: kikéri majd bíborosai tanácsát és tudatni fogja elhatározását. — A király azon régibb kívánságát, hogy a szepesi prépostságot püspöki székhelylyé emeljék, a pápa már rég kiadta tanulmányozásra,1 ) de értesítést az ügy állásáról mindeddig nem nyert ; mihelyt ez megtörténik, azon lesz, hogy a király kívánsága teljesüljön. — Jóllehet a pápa a szepesi prépostságot érdemes, tudós és a királyhoz hü magyarországi embernek adományozta, e kinevezés ellen a királynak mégis kifogása volt, minthogy a szepesi prépost kinevezési és beiktatási joga a magyar királyt illeti meg. Ez idő szerint -— viszonzá a pápa —• ezen a dolgon nem segíthet, mivel a kinevezett prépost, kit okvetetlenül meg kellene hallgatni, nincs jelen a pápai udvarban, meg kell tehát őt előbb idéztetnie, hogy ügyét elintézni lehessen. A mi pedig a király állítólagos kegyúri jogát illeti, nehogy benne csorba essék, hajlandó a pápa egyik auditorát megbízni a király joga megvizsgálásával és meghagyni neki, hogy az ügyet rövid úton és lehetőleg kedvezően intézze el.2 ) — Azt is buzgón kérte Jegerndorfi Pál a magyar király nevében, hogy a pozsonyi prépostságot, melynek jövedelmeit a szentszék jóvoltából Purterla (és nem de la Jugée) Vilmos konstantinápolyi ') A pécsi püspököt, Sigfrid szent-benedeki és Dániel szentendrei apátokat 1348-ban bízta meg a pápa, hogy miután Nagy Lajos király és Erzsébet anyakirályné a szepesi prépostságot püspökséggé átalakítani óhajtják, ez iránt szorgos vizsgálat után jelentést tegyenek. (Pét er ff y : Concilia, I. 183.) !) Pirhalla szerint (Szepesi prépostság, 51. 1.) a kifogásolt szepesi prépost Miklós volt, ki a prépostságban 1339-től 1356-ig ült. Téved azonban a szepesi prépostság történetének érdemes szerzője, midőn Miklós elődeűl (Garai) Jánost, a későbbi veszprémi püspököt nézi ; minthogy Garai János, midőn püspöknek kinevezték, nem szepesi, hanem pécsi prépost (prepositus S. Johannis de castro Quinqueecclesiensi) volt. (Olv. Theiner : Mon. Hung. I. 719. Előkerül u. о. már а 714. lapon is.)
