Századok – 1905

Történeti irodalom - Fischer; Th. A.: The Scots in Germany. Ism. Kropf Lajos 61

61 TÖRTÉNETI IRODALOM. 4:9 illetőleg azonban Fraknói Vilmosnak a magyar királyi kegyúri jogról írt munkájához fog fordulni az olvasó, a hol alaposabb felvilágosításokat fog találni, mint a különben érdemes angol szerző könyvében. KROPF LAJOS. The Scots in Germany being a contribution towards the history of the Scot abroad. By Th. A. Fischer. Edinburgh, 1902. 8-r. VIII. 324 1. Három arczképpel. A szerző, kit eddig több német munkája után ismertünk, újabban a Németországban élt vagy működött skótok történetét írta meg. Már régóta gyűjti könyvéhez a szükséges anyagot, de ezúttal csak egy részét közli annak s elég adata van még egy második kötetre való is. Könyvét négy fejezetre osztja. Egy az iparnak és kereskedelemnek, egy-egy a hadseregnek, az egyháznak s az államférfiaknak és tudósoknak van szentelve. Szerzőnk azonban nem szorítkozik kizárólag Németországra, mert az ő skótjai mint kereskedők, zsoldosok, papok és tudósok nem ismertek határt, s Németországon át eljutottak Lengyelországba, a mi hazánkba és más országokba is, még pedig nagy számmal. így pl. az angol Chamberlain 1621-ben azt írja barátjának Carlton-nak haza, hogy magában Lengyelországban mintegy 30,000 skót van megtelepedve. Sir John Skene, a híres skót jogász pedig feljegyezte, hogy Krakóban számos honfitársával találkozott 1569-ben. Ok voltak akkor Lengyelországban a házalók, apró boltosok, nagykereskedők, uzsorások stb. Egy Porteous nevű gazdag skótnak virágzó üzlete volt Krosznában. hol magyar borokkal kereskedett.1) Mint katonákat szívesen látták őket mindenfelé széles Európában. A francziaországi skót gárdának világszerte ismerték hírét és a skót zsoldosoknak nagy volt a keletök, különösen a harminczéves háborúban. De előbb is, utóbb is. így pl. — ámbár szerzőnk ezt nem tudja - - Szamosközi feljegyezte, hogy midőn 1596-ban a tömösvári pasa megszállotta Lippát, volt benne »száznegyvenhárom (más adat szerint 147, egy harmadik adat szerint csupán 75) skótus, jó vitéz emberek«, a kik közül ott »u. m. 25 veszett bennek, azután széllel imitt-amott mind elvesztenek Érdélbe. Az kapitányok Kolozsváratt holt meg Monostor-utczában.« Egy más helyen pedig ugyancsak a lippai szállás elbeszélésénél említi Szamosközi, hogy a skótusok ') V. ö. a krosznai magyarokról szóló közleményt. Századoti, 1880. 759. 1.