Századok – 1905
Történeti irodalom - Fischer; Emil: Die Herkunft der Rumänen. Ism. Kropf Lajos 678
678 TÖRTÉNETI IRODALOM. 8. Banthaibból Burgundaib-ba, azaz Westberg szerint az osztrák Sziléziába és északi Morvaországba, vagyis az Odera forrásvidékére kerültek. Mivel a burgundok már az Odera és Visztula közti őshazájokban a vandálok szomszédjai voltak, nem lehetetlen, hogy a burgundoknak egy töredéke a Szudéták közt maradt s ezt a területet róluk nevezték el. 9. Burgundaibból délfelé a Duna völgyébe ereszkedtek alá, Rugiland-ba, vagyis megszállták a mai Alsó-Ausztriát és Felső-Ausztria keleti részét, de még azután is kemény csatákat víttak (506 — 512) a keleten lakó herulokkal. 10. A herulok teljes legyőzése után a longobárdok 546-ban Pannóniát szállották meg. Westberg nagy fejtöréssel állapította meg a bevonulás évszámát s ugyancsak csodálkozik (32. 1.), hogy L. Schmidt *) már 1884-ben hasonló eredményre jutott. Még jobban csodálkozhatik tehát, hogy Salamon Ferencz2) és Borovszky Samu3 ) már 1885-ben elfogadták azt az évszámot, melyet e sorok írója is helyesnek talált.4 ) Westberg végűi hevesen támadja Braunt, ki egy legújabb orosz munkájában5) a longobárdokat az Elbén fölfelé haladva költözteti be Csehországba. Ez a vád az említett magyar történetírókat is éri ; s meg kell vallani, hogy Westberg menetrendje, hézagai mellett is, jobbnak látszik az eddigieknél. MÁRKI SÁNDOR. Die Herkunft der Rumänen. Eine historisch-linguistisch-ethnographische Studie von Dr. Emil Fischer in Bukarest. Mit 1 Karte u. 4 Lichtdruck-Tafeln. Bamberg, 1904. 8-r. VIII, 304 1. A szerző azt írja előszavában, hogy Erdélyben az oláhok között született, de már huszonegy éve Bukarestben lakik. Magyarul és oláhúl majdnem oly jól tud, mint németül. Hosszú éveken át tanulmányozta az oláhok származásának kérdését, elolvasott mindent, a mit egyrészt Bösslerék, másrészt Xénopolék írtak e tárgyról, és végre arra a meggyőződésre jutott, hogy Bösslernek, Hunfalvynak, Réthy Lászlónak, Jireceknek és Densusianunak van igazuk. Az oláhok nem a régi dákorómaiak maradványai, hanem jövevények Dácziában, s az oláh nyelv keletkezésének és az oláh nép eredeti lakóhelyének súlypontját a Dunától délre kell keresnünk. Tiszteli-becsüli ') Aelteste Geschichte der Langobarden, 58. 1. 8) Budapest története, II. 40. 1. <0 Századok, 1885. 725. 1. «) Erdélyi Muzeum, 1899. 354. 1. 6) Kutatások a gót-szláv érintkezések terén. Szentpétervár, 1899.