Századok – 1905

Történeti irodalom - Ferenczi Zoltán: Deák élete. Ism. Váczy János 660

664 TÖRTÉNETI IRODALOM. sára; a nemzet megmozdult, bizalom gerjedezett szivében jövője iránt; s ha most ez alkalmat Deák Ferencz meg nem ragadja, hogy eszméivel irányt mutasson, kérdés : meg tudta volna-e később a csalóka álmok után induló nemzettel értetni a törvényekhez való szigorú ragaszkodásában rejlő erejét és tekintélyét? Hogy a király jóakarata megerősítette elhatározásában : nincs benne kétség; de pusztán a kihallgatás nem magyarázza meg azt a fordulópontot, a melyet politikája mutat. Része van ebben az előzményeknek is, és pedig tán fontosabb, mint magának a kihallgatásnak. Mert hiszen az előzményekből is meggyőződhetett a fejedelem jóakaratáról s épen e meggyőződés fokozta tettvágyát. Hasonlóképen tévesnek hiszszük Ferenczi Zoltán véleményét az 1861-iki második felirat hatására nézve. »Ha az európai lapok — mondja a szerző — nem írták volna oly határozottan, hogy itt egyelőre kiegyenlítésről szó sem lehet és legalább is ezzel az országgyűléssel az uralkodó tovább nem tárgyalhat, . . . nem lehetetlen, hogy talán Bécsben csakugyan egy újabb leirat elve nyert volna többséget.« Mi, Deák Ferencz második feliratának a bécsi kormány felfogásával homlokegyenest ellenkező tartalmát tekintve, ezt teljesen lehetetlennek gondoljuk. A magyar országgyűlés felirata a jogfolytonosságnak oly mesteri bizonyítása volt, hogy annak czáfulatát meg sem merték kisérleni. Ebből meríthették a külföldi lapok említett felfogásukat, a mely önmagában véve semmiesetre sem akadályozta volna az uralkodót és környezetét egy esetleges leiratban. Mi egyenesen Deák Ferencz államférfiúi remekművének tulajdonítjuk, hogy az országgyűlés bezáratott. De másfelől ennek a hatása sokkal fontosabb az eszmék tisztázására, a kiegyezés gondolatának megérlelésére, mint általában hiszik. Voltaképen ez a kiinduló pont, ide vezetnek vissza a kiegyezés szálai. Ezzel vívja egyik legszebb, bár kevésbbé látható győzelmét a haza bölcse. Mert hiszen nemcsak nemzetünk ingadozását szünteti meg, de az általános európai közvéleményt is meggyőzi a jogfolytonosságban rejlő igazság erejéről s előbb-utóbbi győzelméről. A feliratban az egész nemzet szilárd hite és küzdelmének igazsága szólott Európához. Súlyos érvei előtt nem lehetett ingadozás, csak visszalépés. A bécsi államférfiaknak be kellett látniok, hogy bevehetetlen bástya áll előttük, melyről a rabulistika minden golyója visszapattan. S mikor később Lustkandl megkisérlette a viad;ilt, szánalmas kudarczot vallott, és Deák Ferencznek, úgyszólván, csak a felirat érveit kellett kissé kibővítenie, hogy diadalát biztosítsa.