Századok – 1905

Történeti irodalom - Ferenczi Zoltán: Deák élete. Ism. Váczy János 660

TÖRTÉNETI IRODALOM. 661 alkotó része lévén, az egyéni élet adatai egyetemes vagy általános történelmi magaslatra emelkednek s az életrajzíró valódi nemzeti történetíróvá kénytelen lenni, a mit mindazok, a kik korszakalkotó férfiak életével foglalkoznak, egyaránt éreznek. Ferenczi Zoltán nem igyekezik e nagy feladat megoldása alól magát kivonni. Ellenkezőleg jól tudja, hogy Deák Ferencz élete oly szorosan érintkezik hazai történetünk újabb korszakával, hogy ennek nem lehet, csak a hátteret alkotnia, mint kevésbbé nevezetes férfiak életrajzában, hanem a kettőnek — úgyszólván — párhuzamosan kell haladnia, egyiknek a másikat támogatnia, egyiknek a másikból fejlődnie. Innen a széles alap; innen az adatok sokasága s az előadás terjedelme. Mind e mellett nem ártott volna kissé takarékosabban bánni a részletekkel, összébb vonni a tárgyalás menetét s a történelmi háttér rajzában jobban kiválogatni a hős életével és hatásával legszorosabban érintkező adatokat, a melyek az érdeklődést elvonják a főtárgytól és lazítják az olvasó figyelmét. Példáúl csak az 1832—36-iki országgyűlés tárgyalásainak elbeszélését hozzuk fel. Több mint százötven lapon foglalkozik az író ez országgyűléssel s Deák Ferencznek első nyilvános szereplésével. Hosszas kutatásai, a tárgygyal való huzamos foglalkozása, az egyes kérdéseknek többoldalú vizsgálata oly készletet adtak az író tolla alá, a melyből nehéz volt válogatnia s a legfontosabbakat előtérbe állítania. Jól állapította meg a kidolgozás tervében a fő kérdéseket : az úrbér, a szólásszabadság, a nyelv, vallásügy stb. kérdéseit; de az előadást a történeti sorrend követése meglazította, szétfolyóvá tette; noha elismerjük, hogy Deák Ferencz működése lehetőleg mint központ igyekszik összetartani az aprólékos részleteket, a melyeket az író összevonván a 10-ik fejezetben, meglehetősen élénk képet rajzol Deák Ferencznek első követi működéséről. Ugy gondoljuk, hogy ha ez összefoglalást az író néhány helyen kibővíti, az előbbi három fejezet részleteit akár el is hagyhatja. Még inkább érezzük a terjedelem nehézkességét a negyedik könyv első nyolcz fejezetében, a kiegyezés tárgyalásainak előadásában. Igaz, hogy e fejezetek megírása volt az életrajzíró legnehezebb feladata. A húsvéti czikk hatása, a három felirat, a tizenötös bizottság működésének a legapróbb részletekben is feltetsző fontossága, Deák Ferencznek s a bizottság többi tagjainak majd öszhangzó, majd ellentétes véleménye rendkívül próbára tehetik az író szétválasztó és összefoglaló képességét, a mi nemcsak az egyes kérdések fejlődésének figyelemmel kisérésében nyilatkozik, hanem még inkább az egyes kérdéseknek a kiegyezés egész szellemével való kapcsolata fölismerésében és kiemelésében. SZÁZADOK. 1905. VII. FÜZET. 40