Századok – 1905

Értekezések - VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS: Az ohati apátság 630

AZ OHATI APÁTSÁG. 6.33 késen osztoztak. A Fényes-féle geographiai szótár még említi Csegén a Forgácsokat. Ezek a kérdések azonban itt csak annyiban érdekelnek bennünket, a mennyiben Nagy-Major birtoklásáról van szó, melynek telekkönyvi birtokosa már 1787-ben is a báró Yay család. Az adományos Yay család építtette a ma meglevő épületek legnagyobb részét úri módon, szilárdúl, kőből és téglából. A köztudat azonban azt is elárúlja, hogy az épületek egy része csak átalakíttatott. A helyszínén szerzett benyomás alapján véleményem az, hogy rombadőlt, de itt-ott megmaradt épületeknek új épületekbe való beépítéséről van szó, új alatt a XYIII-ik század barokk ízlését értvén. A beépített részeken kívül hullámos, romhalmazzal hehintett az egész terület. Az ásó és kapa, mert a Major beltelke kertileg műveltetik, itt is, ott is köveket, e vidéken drága kincset feszeget fel a mult idők emlékeit takaró hantok alól. Az érdekesebb épületek a következők : A mai kastély mellett emelkedő tekintélyes magtár hármas csarnokával. A középső csarnok magasabb és szélesebb, a két szélső keskenyebb és alacsonyabb. Az összes méretek összevágnak a középkori szerzetes templomok 14—16° hosszú, 6—8° széles méreteivel. A kutató szinte hajlandó lenne az ohati apátság templomának tartani ezt az átalakított épületet, annál inkább, mivel méretei különben is összevágnak a zámi apátság vitán felül álló templomának méreteivel, sőt fekvése is kelet-nyugati irányú. Feltevésnek talán megállhat, de ténynek ásatások nélkül nem merném elfogadni, hogy ez az épület valaha szent zsolozsmáktól zengett és búcsúját valamelyik Mária-ünnepen, talán Kisasszonynapkor tartották. Sokkal érdekesebb nyomokat hagyott ennél egy másik, alakjánál fogva is meglepő épület, a mai kastély. Valóságos exotikus épület. Azt mondják, vadászkastélynak épült. Feltűnő sajátsága az is, hogy míg az egész környék semlyékes, vizenyős a Tisza árjától, ennek egy ölnél mélyebben fekvő pinczéiben, még ha százharmincz évesnek veszszük is, csodamódra sem penésznek, sem dohosságnak nem találunk nyomára, és benne soha vizet nem tapasztalnak. A falak barnultak, de szárazak, az élőkre állított finom mívű talpburkoló téglákat sem véve ki. Az épület alakjáról legkönnyebben alkothatunk fogalmat magunknak, ha két részre osztjuk. Az alépítmény tökéletes négyzet és egy-egy oldala 12° hosszú. ,Tó mélyen gyökerezik a földbe és alúl a pinczék vannak. Ez építmény egyenes síkjára van helyezve az emeletekre osztott, szintén négyzetoldalú felépítmény ; ennek mértani alakja olyan hasáb, melynek egy-egy alap-