Századok – 1905

Értekezések - VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS: Az ohati apátság 630

AZ OHATI APÁTSÁG. 647 vereslő folttal, az egykori jómódú gazda tégla-épületének porladozó emlékével. A talaj telidesteli cseréppel, csonttal, helylyel-közzel egy-egy malomkő-töredékkel, sőt a mélyenjáró eke egy tekintélyes darab malomkövet is feszített már ki a hallgatag mélységből. A Filagória-domb környéke ugyanilyen, csakhogy itt már a terméskő és tégla viszi a főszerepet. Nyugati lejtőjén a hagyomány megjelöli a harangozóház helyét, melynek közelében egy háromlevelű lóherére emlékeztető markolatú. 266 mm. hosszú, szárán 25 mm. vastag. 46 mm. szélességű tollal ellátott kulcsot leltek, több í. Károly idejebeli ezüst pénzt, a domb lejtőjén itt is, ott is embercsontokat, csontvázakat, melyek regiója tovább is folytatódik a domb szelídebb délkeleti lejtőjén ; míg ezzel szemben, az északkeletin, egy gödör mutatja a hajdani pincze, minden bizonynyal sírbolt ajtaját, mely a dombnak falu felőli meredek oldalán a domb gyomra felé irányúi. Homályosan suttog a hagyomány e tájon valamely apácza-klastromról is. Tudomással bír a plébánia fekvéséről is a mai úgynevezett kasznárház helyén, melynek pinczéje még a régi világból való lenne. A meggyőződést erősíti a szomszédos zámi, százdi, szentmargitai apátságok és a drassai prépostság helyzete, melyeket falvak környeztek és szintén vízparton emelkedett dombon épültek. Végűi igazolni látszik a feltevést a mai Telekháza egész környéke, épületei, terei, törmeléke. Ezek bizony mind fontos jelek, de még az apátság hol fekvését el nem döntik ; sőt, véleményem szerint e helyen nem is feküdhetett az apátság vagy monostor, mert képtelenséggel lenne határos, hogy a fent említett, 1341 után kelt oklevelek, melyek a kétségtelenül e tájon fekvő Egyek és Bodach birtokokat, a pataki plébániát (plebánusa Agárdi Mihály 1454-ben) a szintén itt eső Jákóval, Szentgyörgytelekkel, az Egyek felé eső Ohati János-féle Ohattal és a Kócs falut Csege faluval összekötő út melletti Ohat faluval annyiszor emlegetik Szent György temploma kegyuraságának portiójával együtt : az apátságról, a monostorról, melyet e csereberélt birtokok körülkerítettek, oly mélyen hallgassanak, ha csakugyan itt feküdt volna. Természetes, mert az 1341 szept. 13-án tartott határjárás, mint látni fogjuk, másutt jelöli meg az apátság — akkori elnevezés szerint monostor — helyét. Mi volt tehát a mai Telekházán és kik laktak ott ? Az apátság és monostor kegyurai, az Ohatiakkal leányágon vérrokon és sokszor Ohati néven is említett Sártiván-nembeli Péresi család ; keleten pedig, talán épen a mai csegei ut melletti Strázsa-dombon egy darabig Ohati Kolozs ivadékai. Telekháza Eilagói'ia-dombján véleményem szerint Szent György temploma díszlett, mint a jelek mutatják, három láb körüli vastagságú falai-45*