Századok – 1905

Értekezések - VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS: Az ohati apátság 630

632 VÉGI! KÁLMÁN MÁTYÁS. volt kétségbe vonni, ámbár azt máig sem bizonyította be. Bizonyítás alatt ugyanis az illető oklevelek szavainak idézését értjük, a miből minden érdeklődő meggyőződhetik a dolog állásáról.1

) Ezt mellőzvén, történt meg rajta, hogy tévedett, mint alább látni fogjuk. Ez a status quaestionis az ohati apátság ügyében. Hogy az apátság Ohaton volt s a Boldogságos Szűz tiszteletére épült, ez kétségtelen. Mely ponton épült, kik emelték, micsoda szerzetesei voltak, mi volt kulturális hivatása ? — ezekre a kérdésekre szándékozom a gyér adatok világánál megfelelni.2) Ezen értekezés czélja ugyanis az, hogy az eddigi vívmányokat összegezzem, teljesen egybegyűjtsem az apátságról szóló adatokat, és a mi fő, kétséget kizárólag kiderítsem fekvése helyét s puhatolózzam egyéb reá vonatkozó adatok után. Közlök régieket, újakat, hogy minden együtt legyen. Balássyt és Zoltait nem idézgetem szószerint, hogy az előadás nehézkességét elkerüljem ; de teszem ezt a nélkül, hogy érdemes munkájokat csak legkevésbbé is eltulajdonítani akarnám. Az az elv vezet, hogy a tudományban a fejlődés az elődök segélyével, bírálatával képzelhető egyedül, mert különben homályra homályt borítunk. Egyes pontokra nézve azzal sem kecsegtetem magamat, hogy a kérdést eldöntöttem, kivált az alapítókat, szerzeteseket illetőleg ; miért ? — nem akarom a fentebb mondottak után ismételni. Most pedig lássunk a dologhoz. I. Debreczen városának tizenegy négyszögmérföldnyi határa legnyugatibb részén a Hortobágy nevű, ugyanezen nevet viselő folyó által szelt, szikes legelő terül el, mely a folyó balpartján különféle Borsos előnevű tájékokat foglal magában ; jobb partján pedig fent északon Papegyháza, alatta Máta, ez alatt Zám, e két utóbbitól nyugatra Ohat elpusztult falvak határaira oszlik. Ma fátlan, nyári naptól perzselt terület ; hajdan népes falvak, hatalmas földesuraságok, szorgalmas nép földje, berkek, tölgyesek által borított, feltevés szerint a tatárjárás és a tizenötéves török háború idején elpusztult vidék. Régente mocsártölgyerdőkkel, berkekkel tarkázott, a Tisza árjától öntözött, hallal dús, morotvás síkság ; ma itt-ott ") Erre csak azt jegyezzük meg, hogy bizonyítás az is, ha valaki valamely közkézen forgó Oklevéltár megfelelő helyeire utal ; ezt pedig Zoltai Lajos megcselekedte. Olv. Századok, 1904. 996. 1. Szerk. 2) írtam Czenstochovára is a pálosokhoz adatokért, de e jó lengyelek, ma már nyilvánvalóvá lett magyargyűlöletből (Alkotmány, 1905. febr. 28.) nem is feleltek kérdésemre.