Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - I. közl. 602

BLEYER JAKAB. A MAGYAR HUN-MONDA GERMÁN ELEMEI. 605 Általában azonban határozott ellenmondásra talált Hunfalvy az ő új nézeteivel. Nyilvánvaló lett ugyan, hogy Wenzel és Toldy felfogása tarthatatlan, és mindenkinek el kellett ismernie, hogy a hun-történet szerzője külföldi krónikákból is merített és hogy bizonyos egyezések forognak fön a hunkrónika elbeszélése és a germán hősmonda között, melyek nem lehetnek magyar eredetűek; de azért a magyar kutatók jó része ezután sem volt hajlandó krónikáinknak a hunokról való előadását puszta tudákos kompilácziónak, önkényesen összetákolt könyvmondának tekinteni, mely a magyar nép ajkán sohasem élt. Ez ellen a fölfogás ellen, mely a krónikák határozott kijelentéseivel és elbeszélésük tartalmával ellenkezik, máskülönben elfogulatlan és nyugodtan mérlegelő hangok is emelkedtek ; így nevezetesen felszólaltak ellene Gyulai Pál és Szász Károly.2) A pártok harczában kitűnt, hogy kielégítő és meggyőző feleletet a kérdésre csak a hun-krónika beható vizsgálata és a germán hősmondával való pontos egybevetése adhat. Az utat az ilyetén módszeres tárgyaláshoz a német hősmonda egyik legkiválóbb ismerője, Heinrich Gusztáv mutatta meg »Etzelburg és a magyar hun-monda« czímű akadémiai székfoglaló értekezésében.3) Ama kérdés fejtegetése űtján^hogy a német hősmonda mikor lokalizálta Etzel-várát a mai Ó-Budán, Heinrich ahoz az eredményhez jutott, hogy Etzel-vára sem a Nibelungénekben, sem a többi epikai költeményben nincs O-Budához s egyáltalán semmi / meghatározott helyhez sem kötve, és hogy Etzelburgnak Ó-Budával való azonosítása a német hősmonda kései feldolgozásaiban csak a magyar krónikák hatására vezethető vissza. Ennélfogva kellett Heinrich szerint egy önálló magyar hagyománynak lenni, mely Ó-Budát tette meg Attila székvárosának, mert a történelem tanúsága szerint Attila székhelye nem Pannóniában, hanem a Tisza vidékén volt. A történelemtől való ezen eltérésre pedig a hagyományt valószínűleg Aquincum romjai indították, a melyeken és a melyek mellett Ó-Buda épült, A hunokról és Attiláról szóló hagyományt azonban a magyarok nem hozhatták Ázsiából magukkal; hunmondánk csakis germán, vagy talán épen német eredetű lehet, melyet a magyarok csakis ' ..ii hazájukban vehettek át és átvévén fejlesztettek tóvá1 ') A Marczali és Riedl értekezése alá írt jegyzetekben. Budapesti Szemle, XXV. 142. 1. és XXVII. 340. 1. a) A világirodalom nagy époszai, 1882. II. 161. 1. 3) Értekezések a nyelv- és széptud. köréből, 1882. X. köt. 2. szám.