Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - I. közl. 602

BLEYER JAKAB. A MAGYAR HUN-MONDA GERMÁN ELEMEI. 603 doch jemand in Ungarn nachspüren, oh von diesen alten historischen Liedern sich nichts mehr erhalten, sey es in den Gebürgen noch lebendig, wenn auch durch neuere Zusätze schon getrübt, oder in Bruchstücken, die durch einen glücklichen Zufall aufgezeichnet wurden.« x) Feleletet erre az óhajtásra Magyarországból bizonyára nem kapott és így Grimm Jakab 1815-ben levélben fordult Schedius Lajoshoz,2) hogy erről a föltételezett magyar nép-eposról valami közelebbit tudjon meg. A válasz, melyet Schedius adhatott, csakis tagadó lehetett, mert sem akkor nem tudtak, sem ma nem tudunk erről a naiv eposról többet, mint a mit a krónikákból következtetni lehet. De ez a csalódás nem ingatta meg Grimm Vilmos hitét a magyar hun-hagyományok valódiságában, és a krónikák idevágó részleteit a germán hősmondáról szóló későbbi és teljesebb müvébe is felvette.3

) Azon az anyagon, melyet Grimm Vilmos a magyar krónikákból gyűjtött, és azon a felfogáson is, melyet ő erre nézve táplált, nyugszik a további német monda-történeti kutatás, ha az — a mi elég ritkán történik — a magyar hagyományokat figyelmére méltatja.4

) Csak a legújabb időben kísérelte meg Matthaei György, hogy a magyar krónikákból az eddigieknél gazdagabb és alaposabb tanulságokat nyerjen a német hősmondára nézve. Hogy sikeriilt-e neki, arra alább többször ki fogok térni. Wenzel Gusztáv

5) volt az első, ki a magyar hun-monda problémáját a német és skandináv hősmondával összefüggésben *) Id. m. 217. 1. 2. jegyz. s) Grimm Jakab levelét közölte Heinrich Gusztáv : Zeitschrift für deutsches Altertum, XLII. 325. 1. s) Die deutsche Heldensage. 3-ik kiad. Steig Rudolf-tói, 1889. 181. és 343. 1. 4) így K. Lachmann : Zu den Nibelungen und der Klage. (Kritik der Sage von den Nibelungen.) 1836. 347. 1. — R. Heinzel : Über die Hervararsage. Wiener Sitz.-Ber. Hist.-Phil. Cl. CXIV. 518. 1. és mások. — A német történetírók is többször érintették a magyar krónikák forrásértékére irányuló kutatásaikban hun-mondánk kérdését. így 0. Rademacher : Die ungarische Chronik als Quelle deutscher Geschichte. Merseburgi progr. 1887. 4. 1. — L. von Heinemann: Zur Kritik ungarischer Geschichtsquellen im Zeitalter der Arpaden. Neues Arch, für alt. deutsche Geschichtskunde, XIII. 73. 1. és a magyar krónikák kivonata elé írt bevezetésében, MGH. SS. XXIX. 523. 1. — R. Fr. Kaindl : Studien zu den ungarischen Geschichtsquellen. 1894—1900. Stud. IX—XII. 49. 1. és többször. — H. Steinacker : Mitteil. d. Inst. Jf. österr. Geschichtsforschung, XXIV. 140. 1. Kaindl művének bírálatában. — Minthogy azonban nincs meg a szükséges mondatörténeti tájékozottságuk, a magyar hun-mondát egyszerűen a Nibelung-énekből származtatják. 6) Eszmetöredékek a magyar nemzeti hősmonda történettudományi méltatására. Reguly-Album. 1850. 1. 1.