Századok – 1905

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Athinai Deák Simon 497

ATHINAI I)КАК SIMON. 503 te fölség ? Akkor kellene, illenék így tenned, ha gyermek volnál.« János király azonban kötötte magát Gritti kinevezéséhez, mert azt tartotta, hogy csak így tudja a török támogatását megnyerni. Erre azután az említett férfiak a királytól 1530 deczember 30-án kiállított kinevező oklevél aláírását, megpecsételését megtagadták, mivel, mint kijelenték, ez nem lesz hasznára az országnak. A vonakodás azonban nem minclnyájok részéről tartott soká. Deez. 31-én már Athinai is azok közt van, a kik Grittit elfogadják, s ráüti oroszlános pecsétjét az okiratra, a melylyel ötvenhárom országgyűlési követ megfogadta, hogy Grittinek, a kormányzónak, kincstárnoknak és a király tanácsosának mindenben, a mi a király, a szabadság és az ország javát czélozza, a lehető legnagyobb buzgósággal segítségére lesznek.1) Hogy az ellenpártnak mennyire igaza volt, megmutatta az a mozgalom, mely a kinevezés nyomán Gritti ellen támadt s a melyet ez rettegtetéssel akarván elnyomni, többeket, köztük a két Artándit, kivégeztetett. Gritti Athinai Deák Simon ellen is ki akarta nyújtani kezét, s hogy ürügyet találjon megbüntetésére, azzal vádolta, hogy mint az erdélyi arany- és sóbányák felügyelője sikkasztást követett el. Athinai 1529 óta kezelt pénzt s ügyelt föl a bányákra Nádasdy Tamással. Igazgatásának minőségéről semmi, egyebet nem tudunk, mint hogy Gritti hűtlenségről vádolta. És habár e vád puszta ürügy volt is, melylyel Gritti személyes bosszúja kielégítéséhez akart alapot vetni, »már csak azon körülmény is, hogy Gritti mert ellene ily vádat emelni, bizonyítja némileg, hogy Athinai, ha nem volt is hűtelen, lehetett hanyag, gondatlan kincstartó.« 2) János király azonban Gritti vádját korántsem tartotta elégnek, hogy hív embere ellen törvényes keresetet indítson.8

) Nemcsak el nem ejtette, nem büntette, sőt elismerte s jutal-') Szerémi id. h. 298.1. — Bethlen Farhas : Hist, de reb. Transsilv. I. 186. 1. —Bévay id. m. 721. 1. — Pray : Annal. Beg. Hung. V. 232. 1. s hozzá teszi : Quae res postea in causa fuit, ut viros de Joanne optime meritos Grittus capitali odio insectaretur. — Kretschmayr id. m. 41 — 43. II. — Horváth Mihály : Fráter György élete, 26. 1. a) Horváth Mihály id. m. 32. 1. s) Tévedés, midőn Budai (Polg. Lex. I. 71. 1.), Básthy (id. m. ), Horváth Mihály (id. m. 27. 1.) és Szalay (Magyarország tört. IV. 20. 1.) Istvánffy nyomán (Hist. Lib. XII. 127. 1.) vagy Bethlent követve, akár Bévaiból merítve, az Ártándiakkal Athinait is kivégeztetik. Szerémi ezt el nem hallgatja ; Verancsicsnak meg nem lett volna módja életrajzi vázlatát megírni. Szalay különben észrevette tévedését s Adalékok a m. nemzet tört. a XVI-ih században cz. munkájában (167. 1.) már úgy ír, hogy Athinai »még élt, élt a szerencse által ringatva.«