Századok – 1905

Tárcza - Értekezések az 1902/903 évi iskolai Értesítőkben - 486

488 TÁRCZA. részvétünket. 1620 körűi született, a németalföldi egyetemeken végezte tanulmányait, s midőn 1647-ben hazatért, több egyházközség megválasztotta papjának; 1653-tól kezdve miut kassai pap működött 1670-ig. Ekkor történt, hogy egy vidéki prédikátor Kassán való tartózkodása alatt összeveszett két baráttal, a kiknek egyikét a heves vérű ember vita közben megütötte. A barát a kassai generálistól kért elégtételt, a ki viszont Czeglédit vonta felelősségre ; minthogy pedig a prédikátor időközben elmenekült és Czeglédi a generális kivánságát, hogy a verekedő papot állítsa elébe, nem teljesíthette, a generális 200 frt bírságra itélte Czeglédit. Nemsokára el is fogták és börtönbe vetették, de ott sem hagyták nyugton, mert egy alkalommal reátörtek és »oldalát muskatályokkal megdöfdösték, beszaggatták.« 1671-ben a pozsonyi vértörvényszék idézte maga elé a nagybeteg papot, ki akkor útközben meghalt. SZABÓ ADORJÁN : II. Rákóczi Ferencz nagyanyja és édesatyja. (Kassai prém. főgymn. Ért. 9—89. 11.) — A szerző e dolgozatát tanítványai számára szünidei olvasmányul írta ; ez magyarázza meg azt, hogy inkább népszerű, mint tudományos dolgozat, de czélját teljesen eléri. Bevezetésül a Bákóczi-féle felkelés okaival foglalkozik ; azután rátér tulajdonképeni tárgyára, Báthori Zsófia életrajzára (Szilágyi Sándor munkái és közlései alapján), majd II. Bákóczi Ferencz anyjának. Zrínyi Ilonának életére ; vázolja (Pauler munkája nyomán) I. Bákóczi Ferencznek a AVesselényiféle összeesküvésben való részvételét, a miből szerencsésen megmenekült. Ennek emlékére építtette Báthori Zsófia a kassai jezsuita templomot. I. Rákóczi Ferencz 1676 jul. 8-án halt meg Zborón ; temetése 1677 aug. 18-án ment végbe nagy pompával. Hamvai a kassai jezsuita templomban nyugosznak, hová 1681-ben anyját is (megh. 1680 jun. 14-én) eltemették. Tetemeiket eddig még nem sikerült megtalálni. NAGY BÉNI : Herczeg Esterházy Pál nádor a ferenczesek jótevője. (Egri kath. főgymn. Ért. 10—50. 11.) — Mint a czímből is látható, a szerző Esterházy Pálnak a ferencz-rendiekhez való viszonyáról szól, többnyire Kósa Jenő provinciálisnak kéziratban fenmaradt Collectanea cz. munkája alapján. A kismartoni kolostornak, melyet Esterházy Miklós keltett új életre, Pál is buzgó pártfogója volt ; ő alapítá a ' boldogasszonyi kolostort : résztvett a rend belügyeinek intézésében, főleg akkor, mikor a marianusok és salvatorianusok hajba kaptak. A vitának az u. n. Decretum Lazarianum vetett véget 1690-ben, mely pontosan megállapítja a provinciák területét. Igaz, hogy az említett két provincia egy ideig nem tudott a decretumban megnyugodni, de mikor Ester-