Századok – 1905

Tárcza - Hivatalos értesítő - Kimutatás a M. Történelmi Társulat törzsvagyonáról 1904 végével 291 - A M. Tört. Társ. pénztári zárszámadása 1904-ről 291

36 ILLÉ88Y JÁNOS. tartottak s az ilyen eseteket szabályul ellenök alkalmazni nem lehet ; valamint az sem lehet mérvadó, hogy a Jász-kunság terü­letéből egy-egy falut vagy pusztát a királyok magánosoknak eladományoztak, mert az csak téves följelentésre és föl­kérésre történt, sohasem jogosan, mivel a Jász-kunság, mint peculium sacrae regni coronae elidegenítését törvények tilal­mazzák. A jászkunok mindenkor leghívebb alattvalói voltak Magyarország királyának, azok is akarnak maradni ; de ha bekövetkeznék az az elképzelhetetlen csapás, hogy jobbágy­ságra taszíttatnának, inkább elhagyják lakóhelyöket, elköltöz­nek a megyékbe, egy részök saját birtokukra, mert vannak köztük czímeres és birtokos nemesek, a kiket a szabad költöz­ködésben senki sem akadályozhat. О felségének nem lehet szán­déka, hogy pusztán maradjon egy messze terjedő tartománya, mely alig szabadult fel a pogány uralma alól, már is jelentős virágzásnak indult s már is 16,000 írttal adózik a kincs­tárnak.1) Míg a memorandum a hivatalokban ide-oda vándorolt,2 ) kitavaszodott s a bizonytalan jövő felett nyughatatlankodó kerü­letek deputatiót küldtek Bécsbe az újszerzeményi bizottság informálása végett. A deputatiót ugyancsak a derék Sőtér vezette, de majdnem pórul járt. A bécsi urak ráijesztettek és fiskális actióval fenyegették, a miért olyan dologba avatja magát, a mi hivatalos hatáskörét meghaladja. Azt kérdezték tőle: mi jogon tolja fel magát a jászkunok protektoráül? Figyelmeztették, hogy annak az elbírálása, vájjon a szent korona jószága elidegeníthető-e vagy sem, nem őt, hanem az országgyűlést illeti, s a nádor sem szorul a jászkun alkapitány védelmére az esetben, ha a jászkunoktól járó jövedelmétől megfosztatnék. A fenyegetéstől megszeppent Sőtér máj. 15-én bocsánat­kérő beadványt intézett a bizottsághoz, mentegetvén magát, hogy jogtalan beavatkozásával nem akarta sem a bizottság, sem a kamara, sem más magas hivatal haragját magára zúdí­tani. Kéri tehát, hogy a benyújtott memorandumot ily érte­lemben kezeljék s az ügyet a jövő országgyűlésig tartsák függőben.3) Az újszerzeményi bizottság nem volt kíváncsi az ország­gyűlés véleményére s eszeágában sem volt annak határozatáig ') Cornides gyiijt. Diplom. Tom. VI. pag. 156. •) A kanczellária 1699 nov. 9-én küldi le véleményezés végett a helytartótanácsnak. (Orsz. Lt. Cone. exp. canc. 1C99 nov. 85. sz.) 3) Cornides gyiijt. Diplom. Tom. VI. p. 159.

Next

/
Oldalképek
Tartalom