Századok – 1905

Tárcza - Pór Antal: Nagy Lajos király és a jászai konvent 374

TÁRCZA. 375 király alatt elért nagysága fénypontjáról egyszerre letört, lehanyatlott ; noha távol van tőlem e katasztrófát a nagy király alkotmányos jogérzetének betudnom. Épen azért, mert hogy Tóth-Szabó Pállal ily ellentétbe jutottam, arra kértem őt : tanulmányozná behatóbban e kérdést és adná közre tanulmánya eredményeit. Szíves kérésemnek meglett a kívánt foganatja. Tóth-Szabó Pál a Századok folyó évi február-havi számában megkezdé beható tanulmánya közlését, melynek első részében több levéltár anyagának átvizsgálása után érdemlegesen szól a kérdéshez és imént leírt állítását egy tanulságos korrajz keretében bővebben megokolja. Én pedig ezt az állítást megellenzem. Tóth-Szabó Pál hivatkozik a jászai konventnek, illetőleg a konvent egyik tagjának, Frigyesnek, az egri káptalanhoz 1354-ben beadott tiltakozására, melyben azt mondja, hogy Miklós nem jogilag, csak tényleg prépost, kit nem a konvent választott az ő törvényei szerint, nem is hivatalos feljebbvalója erősített meg a kánoni törvények szerint, hanem teljességgel Lajos király úr erőszakolt be a prépostságba. Megismétli e tiltakozást 1356-ban Mihály mester jászai konventi jegyző, László csazmai prépost és titkos kanczellár előtt. Sőt harmadszor is találkozunk e panaszszal 1360-ban, mikor Kont Miklós nádor Kassa közelében tartja vala Abaújvár és Sáros megyék közönséges gyűlését. Felállt ekkor János jászai perjel és nyilvánosan ismételten óvást emelt prépostja ellen. Ugyanazon szellem villámlik ki szavaiból, mint hat év előtt Frigyes előadásából. Ö is hangoztatja, hogy Miklós a rendi szabályok ellenére, nem választás útján, a konvent tudta és hozzájárulása nélkül, valósággal karhatalommal nyerte el a préposti süveget. Előadásából megértjük, hogy a jászai konvent a szepesi káptalanban is bejelentette óvását. Mindez adatok, főleg a kassai nyilt felszólalás, alkalmasak arra, hogy Tóth-Szabó Pál, illetőleg Mallyó állítását megerősítsék. És kevésbbé gyöngíti meg ez állítás szilárdságát azon körülmény, hogy midőn a konvent, látva jogos követeléseinek sikertelenségét, 1364-ben egyenesen Nagy Lajos király elé járult panaszával, itt már nem hozta fel azt, hogy Miklós választás nélkül, karhatalommal lett préposttá, és hogy hivatalos feljebbvalója nem erősítette meg, mert a józan ész ellen való lett volna, hogy a királytól kérvén kegyelmet és segítséget, egyenesen reá hárítsa baja keletkezését. Azonban teljesen megdönti, valótlanságnak bélyegzi a kérdéses állítást Nagy Lajos királynak YI. Kelemen pápához 1351 jul. 11-én küldött supplicatiója, melyben az iránt folyamodik, hogy Miklós jászai prémontrei prépostot préposti méltóságában, mit