Századok – 1905

Tárcza - Pór Antal: Nagy Lajos király és a jászai konvent 374

TÁRCZA. 375 király alatt elért nagysága fénypontjáról egyszerre letört, leha­nyatlott ; noha távol van tőlem e katasztrófát a nagy király alkotmányos jogérzetének betudnom. Épen azért, mert hogy Tóth-Szabó Pállal ily ellentétbe jutottam, arra kértem őt : tanulmányozná behatóbban e kérdést és adná közre tanulmánya eredményeit. Szíves kérésemnek meglett a kívánt foganatja. Tóth-Szabó Pál a Századok folyó évi február-havi számában megkezdé beható tanul­mánya közlését, melynek első részében több levéltár anyagának átvizsgálása után érdemlegesen szól a kérdéshez és imént leírt állítását egy tanulságos korrajz keretében bővebben megokolja. Én pedig ezt az állítást megellenzem. Tóth-Szabó Pál hivatkozik a jászai konventnek, illetőleg a konvent egyik tagjának, Frigyesnek, az egri káptalanhoz 1354-ben beadott tiltakozására, melyben azt mondja, hogy Miklós nem jogilag, csak tényleg prépost, kit nem a konvent választott az ő törvényei szerint, nem is hivatalos feljebbvalója erősített meg a kánoni törvények szerint, hanem teljességgel Lajos király úr erőszakolt be a prépostságba. Megismétli e tiltakozást 1356-ban Mihály mester jászai konventi jegyző, László csazmai prépost és titkos kanczellár előtt. Sőt harmadszor is találkozunk e panasz­szal 1360-ban, mikor Kont Miklós nádor Kassa közelében tartja vala Abaújvár és Sáros megyék közönséges gyűlését. Felállt ekkor János jászai perjel és nyilvánosan ismételten óvást emelt pré­postja ellen. Ugyanazon szellem villámlik ki szavaiból, mint hat év előtt Frigyes előadásából. Ö is hangoztatja, hogy Miklós a rendi szabályok ellenére, nem választás útján, a konvent tudta és hozzájárulása nélkül, valósággal karhatalommal nyerte el a pré­posti süveget. Előadásából megértjük, hogy a jászai konvent a szepesi káptalanban is bejelentette óvását. Mindez adatok, főleg a kassai nyilt felszólalás, alkalmasak arra, hogy Tóth-Szabó Pál, illetőleg Mallyó állítását megerősítsék. És kevésbbé gyöngíti meg ez állítás szilárdságát azon körülmény, hogy midőn a konvent, látva jogos követeléseinek sikertelenségét, 1364-ben egyenesen Nagy Lajos király elé járult panaszával, itt már nem hozta fel azt, hogy Miklós választás nélkül, karhata­lommal lett préposttá, és hogy hivatalos feljebbvalója nem erősítette meg, mert a józan ész ellen való lett volna, hogy a királytól kérvén kegyelmet és segítséget, egyenesen reá hárítsa baja kelet­kezését. Azonban teljesen megdönti, valótlanságnak bélyegzi a kér­déses állítást Nagy Lajos királynak YI. Kelemen pápához 1351 jul. 11-én küldött supplicatiója, melyben az iránt folyamodik, hogy Miklós jászai prémontrei prépostot préposti méltóságában, mit

Next

/
Oldalképek
Tartalom