Századok – 1905

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: A Jász-kunság eladása a német lovagrendnek - I. közl. 22

28 ILLÉ88Y JÁNOS. és néprajzi leírásokat és a török világba visszanyúló történeti reminiscentiákat. A statisztikai rubrikák a következők : A lakosok nevei, eredő helyök (origo), fiak, leányok, lovak, csikók, ökrök, tehenek, tinók, borjak, juhok, bárányok, sertések, malaczok, méhkasok, hordó bor, őszi-tavaszi búza, árpa, zab. köles, szekér széna. Bennünket közelebbről az érdekel, hogy mely helységek voltak a Jász-kunság területén, s mennyi volt a népességök. E tekintetben bizony szomorú adatokat nyerünk. A Jászság még a legvigasztalóbb képet nyújtja. A ma fennálló községek 1699-ben is lakottak voltak, Boldogháza kivételével; a Nagy-Kunságon ellenben csak két helységben lakott néhány, pár év előtt letelepült gazda. íme a népesség kimutatása : I. JÁSZSÁG. Gazda Zsellér Lélekszám 1. Jászberény 368 21 1134 !) 2. Árokszállás 107 18 442 3. Fényszaru 160 8 533 4. Felsőszentgyörgy 39 — 127 5. Dósa 36 3 119 6. Jákóhalma 37 — 103 7. Mihálytelke 47 — 156 8. Alsószentgyörgy 65 — 227 9. Jászladány 40 — 136 10. Jászapáti 79 — 240 11. Jászkisér 102 — 343 Összesen 1080 50 3560 II. NAGY-KUNSÁG. Gazda Zsellér Lélekszám 1. Karezagujszállás 78 — 195 2. Madaras 30 — ? Összesen 108 — 195 III. KIS-KUNSÁG. Gazda Zsellér Lélekszám 1. Halas 93 — 305 2. Fülöpszállása 44 9 150 3 Szabadszállás 26 8 84 4. Kunszentmiklós 53 11 152 5. Laczháza 23 — 45 Összesen 239 28 736 A három kerületben összesen : 1427 78 4491 г) A feleség nincs rubrikába véve.