Századok – 1905

Történeti irodalom - A magyar honfoglalás kútfői. - (V.) Szláv források. Ism. Melich János 355

TÖRTÉKET! IRODALOM. 357 és a meghódított közti viszony jellemzésénél hivatkozik arra, hogy a szabad, szolga, gazda szláv eredetű szavak, míg viszont a magyar ország szó több szláv nyelvben található meg mint magyar jövevény. E pár adathoz hozzá teszem a magyar úr szót is. A közép-bolgár nyelvemlékekben, így első sorban a Trojanska prica-Ъап a bolgár игъ, többesben urove (Starine, III. 153.) jelentése = dominus, magnas. Az előszó után következik egy-egy magyar vonatkozás a Cyrill-, illetőleg a Method-legendából. Jagic e közléshez rövid bevezetést írt a két mondáról, a meglevő kéziratokról, a különféle kiadásokról, valamint arról a kérdésről, vájjon eredeti szláv fogalmazások-e e mondák, vagy pedig görögből készült fordítások? Jagic görögből fordítottaknak tartja őket. Az én nézetem szerint, különösen a mi a Method-legendát illeti, sokkal valószínűbb, hogy eredetileg szlávúl voltak szerkesztve, még pedig olyan helyen, a hol katholikus ritusú szlávság élt. Erre mutat a Method-legenda тъёа (= mise) szava (a Cyrill-legendában liturgija a szó) s erre szerintem az iz vlach'h : Olasz(ország)ból kifejezés is. Kelemen, kit némelyek a legendák szerzőjének tartanak, igen jól ismerhette e kifejezéseket. Egy másik megjegyzésem Jagic bevezető soraira az, hogy mikor arról beszél, hogy a két testvér a szlovén betűket, a szlovén írást (HEK. 349. 362. 11.) a görög betiik mintájára alkotta, kételkedésben hagyja az olvasót, a ki nem tudja, vájjon ez a kijelentés a glagolita, vagy pedig a cyrillica írásra vonatkozik-e. A cyrillica írás görög mintára készült ugyan, csakhogy Cyrill és Method halála után keletkezett, ellenben a Cyrilltől és Methodtól használt s általuk feltalált glagolita írás — mint azt Jagictól tanultuk — nem ily határozottan mindenben görög eredetű. Szabatosabb kifejezésre lett volna szükség a színtelen »szlovén írás« meg »szlovén betű« helyett. Ezután következik az említett elbeszélés a magyar-bolgár háborúból. Egy bolgár katona rövid története ez, a ki »Boris és Simeon, Bulgária első keresztyén fejedelmei idejében élt és abból a hadjáratból, melyet a magyarok Simeon ellen viselének, szent Györgynek csodálatos segedelmével menekült meg.« Ez elbeszélés, a mely a legendás részek leszámításával feltétlenül hiteles történetet mond el, irodalmunkban eddig ismeretlen volt. A magyar fordításra az a megjegyzésem, hogy nem helyes, ha a monostor apátját egyszer hegumen-nek, másszor igumennek (359. 1.) fordítjuk. Az utolsó közlemény Nestor krónikájáról szól; benne a tájékoztató bevezetés után a két vezér-codex megfelelő magyar vonatkozásainak szövegét kapjuk. Ennek a krónikának a kap-