Századok – 1905

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: A Jász-kunság eladása a német lovagrendnek - I. közl. 22

26 ILLÉ88Y JÁNOS. Penz János Kristóf Ferencz, egy sült német, a kit csak a sors szeszélye cseppentett bele ebbe az állásba, talán csak a rendelet elolvasásakor hallotta először a Kunság nevét.1) A következmények mutatják, hogy fogalma sem volt róla, merre fekszenek a szóban forgó kerületek s micsoda helységek tartoznak hozzájok. Kégi összeírások, urbáriumok sem állottak rendelkezésére; azok a másfélszázados török uralom alatt elpusztultak. Az egyetlen ember, a kihez útbaigazításért fordulhatott, Sőtér Ferencz Pest-vármegyei alispán volt, 1689 óta egyszersmind a Jász-kunság nádori alkapitánya.2) Sőtér régimódi alispán volt. Azok közül való, a kiknek sok érdemök volt abban, hogy a föld népe, a vármegye szét nem züllött teljesen az uratlan uraságban. Yagyonilag független, hivatalos hatáskörére és jogaira féltékeny, hatalmára rátartó. A szerencsétlen jászkunoknak, a kik a visszahódolás után azt sem tudták, ki a gazdájok? — maguk a kormányszékek sem tudták — valóságos atyai gondviselőjök volt. Elkeseredett küzdelmet kellett folytatnia Pest vármegyével, mely a Kis-Kunságot, valamint Heves és Külső-Szolnok egyesült vármegyékkel, melyek a Jászságot és Nagy-Kunságot minden módon beolvasztani törekedtek saját kebelökbe. Pest vármegyével hamarosan végzett, hiszen alispánja volt, de Heves vármegyével évtizedeken át küzködött. Küzködött, de nem engedett egy tapodtat sem. »Alázatosan kérem — írja 1698 febr. 11-én Heves vármegyének — méltóztassék a nemes Kunság és Jászság privilégiumainak elrontásabéli szándékjátúl elállani, mert Nagyságtok, Kegyelmetek csak költségét fogja szaporítani ; nem hiszem, hogy Ngtok, Kgmetek végbevihesse valaha, hogy a jurisdictiója alá vehesse, mert noha a nemes ország in articulo 67 anni 1638 privilégiumokat tollálta volt és elvégzette, hogy contribuant sub dica et decimam solvant, mindazonáltal sohasem contribuáltak, sem nem dézsmáltak, s annakutánna az *) Penz 1697 márcz. 9-én indigenatust és magyar nemességet kapott Lipóttól, mely a következő év febr. 25-én hirdettetett ki Heves vármegyében. Orsz. Ltár : Lib. Keg. XXVI. 256. — Hird. bejegyzés Heves vm. 1698-iki jegyzőkönyve, 76. 1. s) Sőtér Pest vármegyének 1689 máj. 18-iki közgyűlésén — mely Buda visszafoglalása után először tartatott Budán — választatott meg másodalispánná. Ha ugyanakkor nem, de rövid időn rá nevezhette ki Eszterházy nádor, a ki Pest vármegye főispánja is volt, a jász-kunok alkapitányává, mely tisztséggel alig egy évvel előbb (1688 máj. 1.) Dalmady Sándort bízta meg. (Orsz. Levéltár : Prot. fass. etc. Pauli Eszterházy palatini, 1688. pag. 289.) Dalmady vagy meghalt, vagy leköszönt, mert 1689 aug. 26-án már Sőtér a nemes Kunság és Jászság vicekapitánya, mint azt a. kuDszentmiklósiaktól fölvett tíz és fél aranyról kiállított nyugtatója bizonyítja. (Eredetije Kunszentmiklós város levéltárában.)