Századok – 1905
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok II. Rákóczi Ferencz törökországi bujdosása történetéhez 197
ADALÉKOK II. RÁKÓCZI F. TÖRÖKORSZÁGI BÜJDOSÁSA TÖRTÉNETÉHEZ. 215 Erdély önállóságának helyreállítását e szövetség védelme alatt a politikai helyzet múlhatatlan követelményének hirdeti.1 ) Dubois ez emlékiratra sem válaszolt. Az ő politikai számításai köréből az erdélyi fejedelemség helyreállítása teljesen ki volt zárva. Az orosz-franczia szövetség csak úgy valósíthatta meg Rákóczi reményeit, ha a porta is jóindulattal tekinti e politikai alakulást. Ezt a jóindulatot veszélyeztette Péter czár, midőn 1722 végén Perzsia ellen indult. Az orosz terjeszkedés a Kaspi-tenger körül, a portát nagyon felizgatta. Anglia, Velencze és Ausztria szították a török háborús kedvét. A tatárok s a török nép is a háborút követelték. Rákóczi ekkor a kaukázusi orosz-török liatár kijelöléséről tervet dolgozott ki, de azután a franczia követség vette át tőle a közvetítés munkáját, mely az 1724 juniusi török-orosz egyezséggel be is fejeztetett.2) Az ily munkásság hevítette Rákóczi lelkét, s rossz néven vette a franczia követségtől, hogy elvette tőle a török-orosz közvetítést. Ily munka közben nem fogta el a fejedelmet a politikai megsemmisülés érzete, ellenben máskor, ha elméje csüggedten pihent, vagy érzése szerint terméketlen munkába fogott, átfutott szívén az, mit Arany »a nemlét iszonyáénak nevez. Ez érzés ellen védekezett a szakadatlan munkával. Innen is érthető, hogy az eredménytelenség nem riasztotta el. 1722 májusában újra az orleansi herczeghez fordúl egy politikai emlékirattal. Ebben azt a felfogást czáfolja, mely épen politikai barátai közt terjedt el, hogy ő csak a magyarországi zavarok idején használható fel s hogy e végett számára a legjobb hely a török birodalom. Ellenkezőleg —- úgymond Rákóczi — ő a törököt nem is akarja a háborúba vonni, csak haragos nézőnek kívánja, olyan festett Jupiternek, a ki örökké fenyeget mennyköveivel, de soha sem sújtja a halandókat. Rákóczi ép a keresztyén hatalmak háborújára számít. Szerinte a négyes szövetség alapgondolata hibás, mert érdekükben ellenkező hatalmak kerültek egybe. Francziaországnak Angliával és Sardiniá') Fiedler : Fontes гг. Austr. II. 17. К. 501. 1. а) Brückner : Peter der Grosse. Berlin, 1879. 481. Bákóczi levelei Fiedlernél id. h. 14*
